Joca Lalošević, a szerb politikus, aki megbánta Délvidék elcsatolását
Az 1918. november 25-én megtartott „nagy nemzetgyűlés” döntése alapján alakult meg a Bánát, Bácska és Baranya Nemzeti Igazgatósága (Narodna uprava za Banat, Bačku i Baranju), amely a megszállt Délvidék közigazgatási feladatait látta el. Ennek az első tartományi kormánynak az elnökévé dr. Jovan (Joca) Laloševićet, a szerb radikális párt zombori vezetőjét nevezték ki.
Néhány éve a Vajdasági RTV bemutatta az Egyesülés 1918: a történelem tanúi című dokumentumfilm-sorozatot, amely dr. Jovan (Joca) Lalošević életét és 1918-as tevékenységét mutatta be. A sorozat azonban nem tért ki arra a tényre, hogy Lalošević később mélyen megbánta Délvidék Magyarországtól való elszakításában játszott szerepét. Az egykori Nemzeti Igazgatóság elnöke, a tudományok doktora 1932 júliusában így nyilatkozott Vajdaság helyzetéről az új állam keretein belül:
„Amikor Vajdaság csatlakozott az új államhoz, gazdaságilag és kulturálisan is fejlett, szervezett és gazdag tartomány volt. Példásan működő (pravoszláv) egyházzal, fejlett oktatási rendszerrel, általános jóléttel, kulturális, pénzügyi és társadalmi intézmények sokaságával, valamint éber nemzeti öntudattal rendelkezett. Ma Vajdaság egy kifacsart citrom: gazdaságilag tönkretették, társadalmilag feldúlták, nemzetileg mélyen megalázták, és végletekig csalódott állapotba került.”
Ezen szavak éles kontrasztban állnak az 1918-as események hivatalos értékelésével.
