Hiába növekszik továbbra is a délvidéki földek ára, ez cseppet sem segít a termelőkön, sőt…
A délvidéki földterületek értéke egyre csak növekszik, a mezőgazdasági termelők azonban ennek nem tudnak örülni.
A termőföldek árával együtt a földbérleti díjak és a termelési költségek is nőnek, a birtokok bővítése pedig egyre drágább, nehezebb és bonyolultabb.
A délvidéki földterületek csaknem kétszer drágábbak, mint a magyarországi, horvátországi és romániai parcellák.
Az említett országokban ugyanakkor négyszer-ötször magasabbak a mezőgazdasági támogatások, mint Szerbiában.
A fentiekből kifolyólag logikus lenne, ha a délvidéki és szerbiai földek iránti kereslet csökkenő tendenciát mutatna. De nem úgy van.
Délvidéken a termőföld hektárjának ára 8 ezer és 12 ezer euró között mozog, Mačvában 7 ezer euró, Šumadijában és Nyugat-Szerbiában 4,5 ezer euró, Kelet- és Dél-Szerbiában pedig 2,5 ezer euró körül mozog.
Az árnövekedés sajnos azzal is magyarázható, hogy a vásárlók egy része a mezőgazdasági földeket építési telkekké változtatják, tehát nem az eredeti rendeltetésükkel összhangban használják azokat.
Az elmúlt húsz évben 50 ezer hektár termőföldet alakítottak át építési telkekké. Az utóbbi időben ez a jelenség méginkább elhatalmasodott.
Ennek következményeként összezsugorodott az agráripar legnagyobb erőforrása – a föld.
Mivel Szerbia – a civilizált európai országokkal ellentétben – nem vezette be a földmaximum fogalmát, az egykori kombinátokat felvásárló oligarchák helyenként több ezer, sőt, több tízezer hektárt is felvásároltak, s ezzel Európa legnagyobb földbirtokosaivá váltak.
A föld árnövekedése a bérleti díj emelését is magával vonta.
Mivel a termelés 60 százaléka bérelt földeken zajlik, a gazdák növénytermesztési költségei is jelentősen megugrottak.
Nekik tehát ez a folyamat legkevésbé sem felel meg, hiszen így évről évre egyre nehezebb megfelelő jövedelemhez jutni és stabilabb megélhetést biztosítani.
(021.rs nyomán, fotó: agroklub.rs)
