Tények és tévhitek a plazmaadásról
Egyre több hír jelenik meg napjainkban a plazmaadással kapcsolatban, és ezzel párhuzamosan gyarapodnak a tévhitek is, amik körüllengik a témát. Bár a plazmaalapú gyógyszerek nélkülözhetetlenek sok beteg számára, sokan mégis azért nem mernek belevágni a donációba, mert a tévhitek elriasztották őket. Most ebben szeretnénk egy kicsit rendet tenni.
Amit a vérről és a vérplazmáról tudni érdemes
A vérplazma a vér egyik “alkotóeleme” a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és vérlemezkék mellett. A vérplazma nem vörös színű, hanem sárgás, a halmazállapota pedig folyékony. Ennek az alkotóelemnek nélkülözhetetlen szerepe van a szervezet egészséges működése szempontjából, azonban a mesterséges előállítása nem lehetséges. És itt jönnek képbe a plazmaadók, akik nélkül számos beteg életmentő gyógyszer nélkül maradna.
A vérplazma 90%-a víz, a fennmaradó 10% pedig nagyon fontos fehérjék, zsírok, ásványi anyagok és hormonok elegye, amelyek lehetővé teszik, hogy gyógyszer készülhessen belőle, amelyet aztán vérzékenységben, májelégtelenségben vagy immunhiányos betegségekben szenvedők használnak.
A fehérjék, mint az albumin vagy az immunglobulin a szervezet folyadékháztartásában és az immunrendszer hatékony működésében játszanak szerepet. Az elektrolitok, amelyek ugyancsak megtalálhatók a plazmában, az idegi és izomfunkciókat támogatják. Így a plazma döntő fontosságú a szervezet működése szempontjából.
Tények és tévhitek a vérplazmáról
Az első ilyen tévhit, amikor a vért és a vérplazmát szinonimaként kezelik. Azonban azt már láthattuk, hogy a vérplazma “csupán” a vér 55%-át kitevő folyékony része, nem azonos a vér egészével.
Egy másik tévhit, hogy a plazmát csak vérátömlesztéshez használják. Ezzel szemben az igazság az, hogy a plazmát nagyon gyakran használják olyan gyógyszerek előállításához, amelyek immunhiányos betegek vagy véralvadással küzdő betegségben szenvedőknek jelent segítséget.
Sokszor felhozzák indoknak a plazmaadással szemben, hogy szintetikus szerekkel is helyettesíthető, azonban – bár egyes alkotóelemeknek van szintetikus alternatívája – a teljes vérplazma nem állítható elő mesterséges úton.
A plazma tárolhatóságával kapcsolatban is vannak félreértések. Több évre elegendő mennyiség felhalmozására nincs lehetőség, ugyanis legfeljebb egy évig tárolható -20 fokon, így a folyamatos plazmaadás nagyon fontos.
Ki válhat plazmaadóvá?
Itt most szigorúan csakis tények következnek, nem pedig tévhitek.
Plazmaadó az lehet, aki 18 és 60 év közötti életkorban van, valamint a testsúlya az 50 és 130 kg közötti tartományba esik. Fontos az egészségi állapot is, ezért a plazmaadást megelőzi egy orvosi vizsgálat – erre az első és minden 15. alkalom előtt kerül sor.
Kizáró tényező, ha az elmúlt hat hónapban testékszert vagy tetoválást kaptunk.
A plazmaadás rendkívül fontos, hiszen életeket mentünk vele. Így, ha a fenti feltételeknek megfelelünk, akkor mi is plazmaadókká válhatunk!