A délvidéki németek tragédiája: 3 éves Helga, szüleitől elválasztva éhen halt a titoista haláltáborban
A második világháború végén a Tito vezette partizán terroristák a délvidéki német közösségek elpusztításának szörnyű műveletét indították el. 1944 októberétől kezdődően a német származású civilek – köztük nők, gyermekek és idős emberek – tömeges népirtás áldozatává váltak. A háború utáni időszakban végrehajtott deportálások és fizikai megsemmisítések során a délvidéki németség szinte teljesen eltűnt.
Tito és a kommunista rezsim nemcsak a háborús időszak alatt követett el emberiség elleni bűncselekményeket, hanem – és főként – a háború utáni „tisztogatások” során rendkívüli kegyetlenséggel és rendszeres brutalitással bántak az ártatlan civilekkel. Az elhurcolt, megalázott és megölésre ítélt emberek között számos német család tagjai voltak, akik nemcsak hogy elvesztették otthonaikat, hanem családtagjaik is szörnyű szenvedések árán haltak meg.
Az egyik legismertebb áldozat, Helga Isemann, aki mindössze három éves volt, amikor éhen halt a szávaszentdemeteri Szvilara haláltáborban.
A kislányt elválasztották a szüleitől és haláltáborba vitték, maradványait Jovica Stević szávaszentedemeteri szerb mérnök fedezte fel a 2000-es években és rendes sírba helyezte örök nyugalomra.
A három éves Helga története, és az őt követő áldozatok emléke, jól tükrözi a kommunista rezsim kegyetlen, elnyomó és embertelen politikáját.
Bár a titói rezsim soha nem felelt a bűneiért, a történelmi igazság keresése és a tragédiák felidézése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövő generációi soha ne felejtsék el a diktatúrák valódi arcát.
(komunistickizlocini.net nyomán)
