Bécsi gazdasági intézet: „Még ebben az évben rendszerváltás lesz Szerbiában, ami után gazdasági növekedés várható“
A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete szerint Szerbiában még ez év végén vagy a következő év elején rendszerváltás várható Szerbiában, amelyet gazdasági növekedés követhet.
Branimir Jovanović, az intézet balkáni gazdaságokkal foglalkozó szakértője elmondta, hogy bár a legfrissebb előrejelzéseiket még nem tették közzé, módosítják a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére vonatkozó prognózisokat. „Az idei növekedési előrejelzést kissé csökkentjük, de a következő két évre vonatkozóan növeljük. Ennek oka a politikai helyzet és a tüntetések. Az első negyedévben az ország gazdasági aktivitása kissé lassult, de arra számítunk, hogy a kormányváltás után a növekedés felgyorsul” – idézi őt a Nova Ekonomija.
Jovanović hozzátette, hogy a nemzetközi gazdasági folyamatok, például a kereskedelmi háborúk is befolyásolják Szerbia gazdasági teljesítményét.
A dinar- és a devizatartalékok alakulása
A Szerb Nemzeti Bank (NBS) az utóbbi két hónapban csökkentette devizatartalékait a dinár árfolyamának védelme érdekében. 2025 januárja és februárja között összesen 745 millió eurót adott el, míg tavaly ellenkező irányban lépett fel, és nettó 2,7 milliárd eurót vásárolt a stabil árfolyam fenntartása érdekében.
„A devizatartalékok kismértékben csökkentek, a dinár árfolyama pedig enyhén gyengült, 117,2 dinárra az euróval szemben. További enyhe gyengülés várható, de nem valószínű, hogy az árfolyam 117,5 dinár fölé emelkedik” – mondta Jovanović.
Költségvetési helyzet és államadósság
Szerbia idén nagyobb hitelfelvételekre kényszerül: 2 milliárd euró értékben tervez eurókötvényeket kibocsátani, további 2,1 milliárd euró értékben bocsát ki hazai kötvényeket, és 3,1 milliárd euró összegben vesz fel kereskedelmi hiteleket. Ez tovább növelheti az államadósságot, különösen akkor, ha a GDP-növekedés lassul.
A költségvetési hiány várhatóan a GDP 3%-a körül alakul, míg az államadósság egy-két százalékponttal növekedhet, de 60% alatt marad.
A szerb kormány továbbá a tüntetések idején kétszer is hazai értékpapírokat bocsátott ki, hogy finanszírozási igényeit fedezze. Eközben a költségvetési kiadások is nőttek, például az egyetemi hallgatói támogatások, oktatási bérek és más váratlan kiadások miatt.
Mivel Szerbia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodása értelmében az államadósságot a GDP 50%-a alatt kell, hogy tartsa, még nem világos, hogy ezt a határt sikerül-e betartani.
(Nova ekonomija nyomán)
