Nemzetközi elfogtóparancsot kezdeményeztek Milorad Dodik ellen
A bosznia-hercegovniai bíróság utasítást adott Milorad Dodik szerb entitásvezető elleni nemzetközi elfogatóparancs kiadására. A törvényszék eleget tett az ügyészség javaslatának, amely Dodikon kívül Nenad Stevandićnak, a boszniai, szerb többségű entitás parlamenti elnökének a letartóztatását is követeli.
Az indoklás szerint a két politikus hatósági pozícióját kihasználva az előírt határátlépési procedúrákat mellőzve elhagyta az ország területét.
Az ügyészség szerint a vádlottak ily módon bármikor elhagyhatják Bosznia-Hercegovinát. A nemzetközi elfogatóparancsról az Interpol központi irodája dönt.
Ha azonban az Interpol lyoni központja megerősíti Bosznia-Hercegovina körözését, feltevődik a kérdés, vajon a szerbiai bírósági gyakorlat miként értelmezné a Dodik terhére rótt bűncselekményt.
Ahogy a Vreme című lapnak Vanja Bajović, a Jogi Kar rendkívüli professzora elmagyarázta:
– Amennyiben az Interpol körözést ad ki a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik ellen, és ő Szerbiában tartózkodna, a kiadatásáról a bíróság döntene a nemzetközi jogsegélyről szóló törvény alapján. Ez többek között azt jelenti, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia, teljesülnek-e az adott kiadatási kérelem feltételei
– mondta Bajović.
Bajović a Vreme számára részletezte, hogyan reagálna Szerbia, ha az Interpol körözést adna ki Dodik ellen.
Elmagyarázta, hogy az Interpol „vörös körözése” egy értesítés minden állam számára arról, hogy egy adott személyt bűncselekmény elkövetése miatt keresnek, és hogy az illetőt lokalizálni kell. Amint a körözött személy holléte ismertté válik, az őt kereső állam – ebben az esetben Bosznia-Hercegovina – kiadatási kérelmet küld annak az országnak, ahol a személy tartózkodik. Azonban végső soron az adott ország dönti el, hogy kiadja-e az illetőt vagy sem.
„Ha az adott államnak van kiadatási egyezménye – márpedig Szerbia az európai kiadatási egyezmény aláírója –, akkor az egyezmény rendelkezései kötelezővé teszik a kiadatást minden részes állam számára” – mondta Bajović.
Ugyanakkor Bajović hangsúlyozta, hogy az említett egyezmény mellett Szerbiában a büntetőügyekben nyújtott nemzetközi jogsegélyről szóló törvény is érvényben van.
„Ez a törvény kimondja, hogy Szerbia nem adja ki saját állampolgárait. Korábban ez alkotmányos rendelkezés volt, de ezt később törölték, így a hatályos alkotmány már nem tartalmazza. Ha Szerbiától hivatalosan kérnék Dodik kiadatását, a bíróság a büntetőügyekben nyújtott nemzetközi jogsegélyről szóló törvény alapján döntene, ami többek között azt is jelenti, hogy meg kell vizsgálni, teljesülnek-e a kiadatási kérelemben meghatározott feltételek” – magyarázta Bajović.
A jogsegélyről szóló törvény lehetőséget ad a kiadatás megtagadására, ha az érintett személy ellen politikai vagy katonai bűncselekmény vádja merül fel.
„Ezért kérdéses, hogy a szerbiai bírósági gyakorlat miként értelmezné azokat a vádakat, amelyek Dodik ellen felmerültek. Feltételezésem szerint politikai bűncselekménynek minősítenék az ügyet, és erre hivatkozva utasítanák el a kiadatását”
– zárta gondolatait Bajović.
(Szerb média nyomán, fotó: Beta/AP/Antonio Ahel)
