„Egyre közelebb a teljes összeomlás”: A tüntetések nem állnak le, Vučićnak pedig kevés lehetősége van a válságból való kilábalásra?

Rövidesen elválik, új kormányt kap-e Szerbia, vagy előrehozott választásokra kerül sor.

A döntés napja (állítólag) április 18. Mindkét forgatókönyv lehetséges. A Szerbiai Szocialista Párt alelnöke, Novica Tončev tárca néküli miniszter – véletlenül vagy sem – egy harmadik lehetőséggel is előállt: eszerint a kormányfő nem más lenne, mint maga Aleksandar Vučić jelenlegi elnök.

A Nova című lap által megkérdezett szakértők szerint a hatalomnak már nincs stratégiája, csak kényszerlépéseket tesz, míg Vučićnak – miután „leszidást” kapott Brüsszelben – egyre kevesebb eszköze maradt a válság megoldására. Eközben az egyetemisták és a polgárok változatlan lendülettel folytatják a blokádokat és a tüntetéseket.

Miloš Vučević miniszterelnök január 28-án nyújtotta be lemondását, miután Újvidéken támadás érte a tiltakozó fiatalokat. A Szerb Haladó Párt helyiségeiből kirohanó huligánok baseballütőkkel vertek meg egy egyetemista lányt, akinek eltörték az állkapcsát.

Majdnem két hónappal később, március 19-én a szerb parlament hivatalosan is tudomásul vette Vučević lemondását, ezzel pedig elkezdődött a 30 napos határidő az új kormány megalakítására, amely április 18-án jár le.

Ha addig nem választják meg az új miniszterelnököt és kormányt, Aleksandar Vučić szerint új választások jöhetnek, amelyeket valószínűleg június 8-án tartanának meg.

Időközben Vučić azt is bejelentette, hogy a következő héten megnevezi a miniszterelnök-jelöltet.

Novica Tončev lemondásban levő tárca néküli miniszter és a Szerbiai Szocialista Párt alelnöke előállt az ötlettel, hogy maga Aleksandar Vučić alakítsa meg az új kormányt.

„Arra kértem Miloš Vučevićet és Ivica Dačićot, javasolják Vučićnak, hogy ő legyen a miniszterelnök. A kormányfői poszt a legnagyobb politikai tisztség, és Vučić, mint a legtöbb szavazatot elnyerő személy, kellene, hogy betöltse ezt a pozíciót. Az egyetemisták és a polgárok gyakran támadják Vučićot, mondván, hogy túllépi hatáskörét és megszegi az alkotmányt. Ha miniszterelnökké válna, hatáskörébe tartoznának a fajsúlyos ügyek, és nem lehetne többé alkotmánysértéssel vádolni” – mondta Tončev.

Kicsi az esélye annak, hogy ezt az ötletet véletlenül dobták be a köztudatba. Ha ez a forgatókönyv valóra válna, az azt jelentené, hogy új elnökválasztásokat is kellene tartani.

A politikai események ilyen kavalkádja „szédülést okozhat“ bárkinek. Nikola Burazer politológus, a Kortárs Politikai Központ programigazgatója elmondta, hogy a hatalom mozgástere egyre szűkül.

Ezt az is jelzi, hogy Vučić nemrég Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és António Costával, az Európai Tanács elnökével. A találkozó után éles kritikák érkeztek Szerbia „előrehaladásával“ kapcsolatban.

„A találkozón elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy a beszélgetés meglehetősen kellemetlen volt. Az Európai Unió kifejezte aggodalmát a választási feltételekre, a sajtószabadságra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozóan, pedig ezeken a területeken Szerbia reformokat ígért. Von der Leyen és Costa nyilatkozatai arra utalnak, hogy a brüsszeli adminisztráció elégedetlen. Lehetséges, hogy a találkozó még kellemetlenebb volt, mint amilyennek tűnik” – mondta Burazer.

Szerinte Vučić számára a választások jelentik a legjobb megoldást, hiszen eddig mindig ezt a stratégiát alkalmazta.

„Jelenleg úgy tűnik, hogy az ellenzék zöme úgy döntött, nem vesz részt a választásokon, ha nem változnak a választási feltételek. Ezt azonban soha nem lehet biztosra venni. Előfordulhat, hogy egyes politikai szereplők mégis indulnának a választásokon, különösen, ha a közvélemény-kutatások azt mutatnák, hogy a Szerb Haladó Párt támogatottsága soha nem volt ilyen alacsony. A hatalom biztosan rendelkezik belső információkkal az összes pártról, így ez a tér még mindig nyitva áll a manipulációra. Az én véleményem azonban az, hogy Vučić számára a legnagyobb problémát azok a polgárok jelentik, akiket egyszerűen nem érdeklik a választások” – mondta Burazer.

A polgárokat sokkal jobban foglalkoztatja az egyetemisták küzdelme a követeléseik teljesítéséért és az igazságszolgáltatás helyreállításáért a tragikus újvidéki baleset 16 áldozata ügyében.

Ez a küzdelem nem csitul, sőt. A március 15-i belgrádi tüntetésen a hatalom – a hírek szerint – úgynevezett „hangágyúval” lőtt a békés polgárokra. Erre reagálva az egyetemisták közleményt adtak ki:

„A vég akkor jön el, amikor mi mondjuk. Ők kihasználták az utolsó aduászukat, nekünk még három paklink van.”

Nikola Burazer így kommentálta a tüntetések alakulását:

„A tüntetések nemhogy nem csillapodtak, hanem új szintre léptek. A polgárok aktívan bekapcsolódtak, naponta tartanak gyűléseket, és nyíltan kifejezik elégedetlenségüket. Most először vagyunk olyan helyzetben, hogy nem tudjuk megjósolni a hatalom stratégiáját – egyszerűen azért, mert ilyen nem létezik. Jelenleg az az érzésem, hogy a hatalom teljesen elveszítette az irányítást, kényszerlépéseket tesz, és egyre kisebb a mozgástere. Így pedig egyre nagyobb a hibázás esélye. Tehát itt nincs stratégia, csak kaotikus próbálkozások a teljes összeomlás elkerülésére. Azonban úgy tűnik, hogy az egyre közelebb van.”

(Nova nyomán, fotó: 072info.com)