Szerbia az egyetlen európai ország, ahol olyan címletekben tüntetik fel az árakat, amelyek 2017 óta már nincsenek forgalomban
Szakértők szerint ez egy marketinges trükk, amellyel azt az illúziót próbálják kelteni, hogy egy termék akciós vagy olcsóbb – például 89,99 dinár –, ami fiktíven kevesebbnek tűnik, mint 90 dinár. Ebben a történetben kizárólag az állampolgárok veszítnek, míg a kereskedők nyereséggel jönnek ki belőle – írja a Kamatica portál.
A legkisebb fémpénzek, vagyis az egy dinár alatti címletek 2017 végén kikerültek a forgalomból, és azóta sem találhatók meg sem kasszákban, sem pénztárcákban. Ennek ellenére még mindig jelen vannak az árakban, de még az áram-, telefon- vagy közüzemi számlákon is.
„Az 1, 5, 10 és 50 parás érmék kivonásával, illetve a készpénzes fizetésekre vonatkozó kerekítési szabályok bevezetésével a Szerb Nemzeti Bank (NBS) meghatározta a készpénzes fizetések jogi kereteit. Ugyanakkor az átutalásos, nem készpénzes fizetéseknél továbbra is lehetőség van az árakat parában megadni és úgy is fizetni” – közölte az NBS.
Az útmutató szerint ha az összeg 50 para fölött van, azt felfelé, ha alatta, akkor lefelé kerekítik. A matematika pedig világos: például 100 vásárló után, akiknek lefelé kerekítettek, a kasszában 10-től akár 50 dinárnyi többlet is keletkezhet.
Az aprópénz gyártása rendkívül drága, főként a fémek tőzsdei árának növekedése miatt. Az 1 és 2 dináros címletek gyártási költsége már meg is haladja azok névértékét. Ennek ellenére a verésük elkerülhetetlen, hiszen az egy dinár továbbra is a szerb fizetőeszköz alapegysége.
„Szerbiában továbbra is olyan címletekkel tüntetik fel az árakat – például paras részletekkel –, amelyek már nem léteznek. Ez egy rendszerszintű hiba. A para ugyan nincs forgalomban, de az üzletekben továbbra is feltüntetik az áraknál. Ez a helyzet zavart kelt, pontatlansághoz vezet a pénzügyi tranzakciókban, amiből leginkább a kereskedők profitálnak”
– magyarázta a Kamatica portál szerkesztője, Dušan Uzelac.
Szerinte törvényt kellene hozni ennek a gyakorlatnak a megszüntetésére. Bár Szerbiában nem vezetnek statisztikát az aprópénz-forgalomról, becslések szerint évente körülbelül hárommillió eurónak megfelelő összeg „marad” a kerekítések miatt a kiskereskedelemben.
Valójában már senki sem számít arra, hogy ilyen kis címletű visszajárót kap, de a „para” valahogyan mégis eltűnik.
A szakértők szerint ezekben az esetekben nincs szabálysértési bírság, és az állampolgárok – elvileg – bírósághoz fordulhatnak, de tekintve, hogy a bíróságok már így is túlterheltek, a gyakorlatban csak annyit tehetnek, hogy ragaszkodnak a kerekítési szabályokhoz, vagyis követelhetik a plusz egy dinárt, ha az eladó felfelé kerekített az árnál.
(Forrás és fotó: 021.rs)
