Háborús készültség Európában: 72 órára élelem, menedék, pszichés felkészülés

Egyre több európai ország ad ki válságforgatókönyveket, amelyek lényege: legyen otthon legalább 72 órára elegendő élelem, ismerjük a legközelebbi óvóhelyeket, és készüljünk fel egy esetleges háborús helyzetre – akár nukleáris támadásra is.

A „háborús gondolkodásmódra” való átállás a kulcsa a túlélési stratégiáknak – fogalmazott a NATO főtitkára, Mark Rutte, egy brüsszeli biztonsági fórumon. A félelem nő, mert egyre több európai vezető tart attól, hogy Putyin nem áll meg Ukrajnánál, miközben az Egyesült Államok távolságtartóbbá válik Európa védelme ügyében.

„Zárkózzanak be, kapcsolják ki a szellőztetőt”

Az Európai Bizottság márciusban kiadott ajánlása szerint minden háztartásnak legalább három napra elegendő élelmiszert és alapvető szükségleteket kellene raktároznia. A cél egy „felkészült” és „ellenálló” társadalom kialakítása.

Számos ország saját protokollokat vezetett be.

• Németország új védelmi irányelvet fogadott el, ami radikálisan átalakítaná a mindennapokat háború esetén.
• Svédország több millió háztartásnak küldött túlélési kézikönyvet. Ez részletesen leírja, mit tegyenek válsághelyzetben: „Menjenek be a házba, zárják be az ablakokat és ajtókat, ha lehet, kapcsolják ki a szellőzést.” Nukleáris támadás esetén a civil óvóhelyek nyújtják a legjobb védelmet – áll a brosúrában.

Finnország: Az ellenállás kultúrája

Finnország – amely 1.340 km hosszan határos Oroszországgal – már régóta törvényben írja elő óvóhelyek építését lakó- és irodaházak alá. A 2023-ban NATO-taggá vált országban több mint 50 ezer óvóhely található, ami 4,8 millió embert tud védeni az 5,6 milliós lakosságból. A belügyminisztérium új ajánlásai felkészítenek áramkimaradásokra, víz- és kommunikációs zavarokra, extrém időjárásra és háborús helyzetekre is.

Ugyanakkor vannak országok – például Portugália, Olaszország vagy az Egyesült Királyság – ahol a fenyegetettségérzet jóval alacsonyabb. Míg Olaszország inkább déli szomszédjai instabilitására koncentrál, a britek történelmi elszigeteltségük miatt kevésbé érzik közvetlennek az orosz fenyegetést.

(Tportal, blic.rs nyomán, fotó: Shutterstock)