Amerikai nagyvonalúság a NIS irányába: Vajon Szerbia lobbistákon keresztül fizet a szankciók halasztásáért?
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) ma már harmadik alkalommal kapott haladékot az Egyesült Államok által kilátásba helyezett szankciók bevezetésére, amelyekre a vállalat többségi orosz tulajdona miatt került volna sor. Ezúttal a szankciók bevezetését két hónappal, június 27-ig halasztották el.
A Danas egyik forrása, Vladan Pavlović, az Ipopema Securities elemzője úgy véli, nagy valószínűséggel Szerbia lobbiházakon keresztül fizeti meg ezeket a halasztásokat. Hozzátette, hogy olyan spekulációk is léteznek, amelyek szerint a JANAF is lobbistákat fizet, ezért halasztódnak a szankciók.
„Ebben a megvilágításban valószínű, hogy a folyamat a továbbiakban is így zajlik majd: havi szintű halasztások, amelyek mindaddig tartanak, amíg az OFAC (Az USA Pénzügyminisztériumának pénzügyi szankciókért felelős hivatala) úgy ítéli meg, hogy jövedelmezőbb bizonyos összegeket beszedni a témából, mint szankciókat kivetni egy viszonylag jelentéktelen vállalatra. Ez az oka annak is, hogy Amerika eddig nagyvonalú volt. Hogy mekkora összegről van szó – senki sem tudja, de senki nem is cáfolta, hogy ez ne lenne igaz”
– mondta Pavlović.
Emlékeztetőül: a Nova ekonomija nemrégiben közzétett egy dokumentumot, amely szerint Szerbia a Blacksmith Capital nevű lobbicéget bízta meg az amerikai energetikai szankciók enyhítése érdekében.
A Momentum Securities vezető brókere, Nenad Gujaničić a Danasnak elmondta, hogy ezúttal sem volt túl sok nyilvános információ a NIS szankciók alóli mentességének meghosszabbításáról folytatott tárgyalásokról, de számítani lehetett arra, hogy a halasztások gyakorlata folytatódik.
Elmondása szerint a NIS ügye rendkívül fontos a szerb gazdaság számára, de globális szinten marginális kérdés, így sem az amerikai, sem az orosz fél részéről nem kerül nagyobb fókuszba.
„Nem mondanám, hogy Amerika nagyvonalú a NIS-szel szemben, inkább arról van szó, hogy a szankciók végrehajtásából származó potenciális haszon rendkívül csekély lenne az okozott kárhoz képest. Névlegesen a Gazprom Nyeft már nem is többségi tulajdonosa a NIS-nek, így logikus lenne, hogy a vállalat ne essen a rendelet hatálya alá. Másrészt pedig még mindig él a remény a közelgő ukrajnai háborús békemegállapodásra, amely keretet vagy kiindulópontot adhat a NIS helyzetének végleges rendezésére” – mondta Gujaničić.
Bár a NIS ellen nem vezettek be amerikai szankciókat, vannak jelek, amelyek arra utalnak, hogy a vállalat működése megnehezült, és ez az első negyedévben a nyereség csökkenéséhez fog vezetni.
(Forrás és fotó: 021.rs)
