Háborús készülődés? Soha nem költött még a világ annyit fegyverekre, mint tavaly
A Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) éves összesítése nemrégiben jelent meg arról, hogy mennyit fordítottak a világ országai fegyverek vásárlására. Ebből egyértelműen kiderül, hogy a hidegháború lezárása óta soha ennyit pénz nem ment még el védelmi kiadásokra.
A SIPRI jelentése a világ katonai kiadásairól a maga nemében a legátfogóbb adatgyűjteménynek számít. A békekutatók a személyzetre, a katonai segélyekre, valamint a katonai kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásokat is beleszámítják az összeállításba. A dokumentum felhívja a figyelmet, hogy II. világháború befejezése óta nem volt annyi háború, vagy fegyveres konfliktus, mint amennyivel a 2020-as évek első felében szembesültünk.
A költések az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedtek, és a 2024-es rekorddal elérték a 2720 ezer milliárd dollárt. Az inflációval kiigazítva ez 9,4 százalékos növekedést jelet az egy évvel korábbi összeghez képest. Jellemzően Európában ugrottak meg a védelmi kiadások, például Lengyelország már GDP-je 4,2 százalékát fordítja hadereje növelésére, és nem szabad megfeledkeznünk a több mint három éve tartó ukrajnai konfliktusról sem.
Az összeállításból kiderül, hogy az Egyesült Államok, amely évek óta vitathatatlanul az első helyen áll a katonai kiadások terén, a globális katonai költések 37 százalékát (997 milliárd dollárt) viszi el. A lista második helyén álló Kína hét százalékkal 314 milliárd dollárra növelte költéseit, ami a kínai katonai kiadások három évtizedes folyamatos növekedését jelzi. A harmadik helyen Oroszországot találjuk 149 milliárd dollárral, amellyel messze a legtöbbet költötte hadseregére az európai országok közül. Ez az összeg egyébként 38 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest, és éppen a duplája a 2015-ös orosz védelmi kiadásoknak.
Az amerikai költések egy év alatt 5,7 százalékkal emelkedve elérték a 997 milliárd dollárt, amely a világ fegyvervásárlásainak 37 százaléka. Ugyanakkor ezzel az összeggel a NATO tagállamok hadi költéseinek a 66 százalékát adja. Ezeket elsősorban nukleáris arzenáljának korszerűsítésére fordította az USA.
Hogyan állnak az európai államok költései?
A kontinensen tavaly Málta kivételével minden európai ország növelte katonai kiadásait. Amint az a táblázatból is látszik, a negyedik helyen Németországot találjuk, amely 2024-ben 88,5 milliárd amerikai dollárt költött hadseregére – 28 százalékkal többet, mint az előző évben –, és ezzel az újraegyesítés óta először meghaladta az összes többi közép- és nyugat-európai ország hadikiadásait – mutat rá elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Ukrajna 64,7 milliárd dollárt költött védelmi célokra, viszont ha megnézzük alaposabban, akkor kiderül, hogy az éves bruttó hazai össztermékének legnagyobb arányát – mintegy 34 százalékot – Ukrajna fordította katonai kiadásokra. Az összeg egyébként nagyjából az orosz háborús kiadások 43 százalékát éri el.
Az amerikai költések egy év alatt 5,7 százalékkal emelkedve elérték a 997 milliárd dollárt, amely a világ fegyvervásárlásainak 37 százaléka. Ezzel az összeggel Amerika a NATO tagállamok hadi költéseinek a 66 százalékát adja, és az európai NATO-tagok 454 milliárdos összesített fegyvervásárlása a védelmi szövetség költéseinek 30 százalékát teszik ki.
A megugró európai költéseket elsősorban az orosz katonai fenyegetés idézte elő, és az állandósulni látszó vita a NATO szövetségen belül. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy ezek nem vezetnek a katonai kapacitások gyors megerősödéshez, vagy függetlenedéshez Amerikától – mutatott rá a SIPRI egyik kutatója.
(Index.hu, fotó: Getty Images Hungary)
