„Albánia és Montenegró közel az EU-tagsághoz – Szerbia kimarad a képből“

Az EU bővítési biztosa, Marta Kos szerint Albánia és Montenegró akár már a következő két-három évben lezárhatják csatlakozási tárgyalásaikat, és 2029-ig uniós tagállamokká válhatnak. Ezzel szemben Szerbia neve egyáltalán nem szerepel a Brüsszelben körvonalazódó bővítési forgatókönyvekben – számolt be az RTS köztévé.

Kos a közelmúltban Belgrádban járt, ahol felszólította a szerb vezetést, hajtsa végre azokat a reformokat, amelyek elengedhetetlenek a 3-as számú tárgyalási klaszter – „Versenyképesség és inkluzív növekedés” – megnyitásához. E reformokat már 2023 novemberében megígérte Belgrád, de a végrehajtásuk még mindig várat magára.

A dokumentumban vállaltak között szerepel három médiaszabályozási törvény elfogadása, a választói névjegyzékről szóló törvény kidolgozása, valamint a Médiaszabályozási Testület új tagjainak kinevezése.

A hónapok óta zajló egyetemista és civil tiltakozások is egyre inkább meghatározzák az EU és Szerbia viszonyát. Kos nyíltan kijelentette, hogy támogatja a tüntetőket, mert ugyanazokat az értékeket követelik, mint az Európai Bizottság: jogállamiságot, átlátható közbeszerzéseket, szabad médiát és demokratikus választásokat.

Több uniós országban úgy látják, hogy a klaszter megnyitása a jelenlegi politikai krízis idején rossz üzenetet küldene. Tovább rontja a helyzetet, hogy Aleksandar Vučić elnök részt kíván venni a moszkvai Győzelem Napja ünnepségen május 9-én, miközben az EU ugyanezen a napon az Európa Napját ünnepli.

A részvétel, valamint az FSB – az orosz biztonsági szolgálat – bevonása a nagyszabású belgrádi tüntetéssel kapcsolatos jelentésbe több tagállam számára átlép egy vörös vonalat, és ellehetetlenítheti a további tárgyalásokat.

A svéd Európa-ügyi miniszter, Jessica Roswall szerint Moszkvába utazni ezen a napon „rossz irányba tett lépés” lenne, és azt jelezné, hogy Szerbia eltávolodik az EU értékeitől és stratégiájától.

David McAllister, az EP külügyi bizottságának elnöke szintén figyelmeztetett: Szerbiának külpolitikáját az EU-val kell összehangolnia, ha komolyan gondolja a csatlakozást. Putyin Oroszországa továbbra is agresszív háborút folytat Ukrajnában – emlékeztetett.

Habár az Európai Bizottság technikailag készen állónak minősítette a klaszter megnyitását, a korábbi derűlátás helyét mára óvatosabb hozzáállás vette át.

Brüsszeli források szerint a döntés nem technikai akadályok miatt született, hanem nyomásgyakorlásként értelmezhető: Szerbiát reformokra és világos geopolitikai állásfoglalásra próbálják ösztönözni.

Adnan Ćerimagić, az Európai Stabilitási Kezdeményezés szakértője szerint az EU most sokkal világosabban fogalmazza meg elvárásait Szerbiával szemben. A valódi kérdés, hogy ezek a jelek eljutnak-e a belgrádi döntéshozókhoz, és hajlandóak-e végre konkrét lépéseket tenni az európai integráció érdekében.

(fonet.rs, fotómontázs: sandzacke.rs)