Újraéledt a vörös szekta: ma ismét gyászolták Titót, a véreskezű lakatost
Belgrádban idén is megjelent néhány tucat, a jugoszláv-szocialista múltban rekedt veterán nosztalgiázó, akik vörös zászlókkal, „titósapkában”, Tito-kitűzőkkel felszerelkezve zarándokoltak el a Virágházhoz – a „népek atyja”, a diktátor és tömeggyilkos Josip Broz Tito mauzóleumához. A megmozdulás ma is inkább hasonlított egy nekrofil, szektás búcsúra, mint történelmi tiszteletadásra – annak az embernek az emlékére, aki egy véres diktatúrában tartotta rettegésben a régió népeit, és akinek kultuszát ma is néhány makacs próbálja életben tartani.
Az egész „Ifjúság napja” elnevezésű cirkusz ráadásul egy jól felépített hazugságon alapult: Tito valójában május 7-én született 1892-ben, de saját utasítására 1957-től május 25-ét tették meg „születésnapnak”, noha akkor már 66 éves volt. Az egykori Jugoszlávia szocialista rituáléjává vált ünnep lényege a személyi kultusz megerősítése volt. A központi esemény minden évben a belgrádi JNA-stadionban megrendezett tömegszertartás volt, ahol a „jugoszláv ifjúság” egy látványos váltófutást követően átadta a „fiatalság stafétáját” a pedofil diktátornak, mint „hűségük és odaadásuk” jelképét.
A váltóbot intézményét már 1945-ben bevezették, és évről évre újra átadták egészen Tito 1980-as elpatkolásáig– majd még azután is. Az egész ünnep célja egyértelmű volt: életben tartani egy olyan személyi kultuszt, amely a kommunista elnyomás legitimációjaként szolgált, miközben a valóságban politikai üldözés, bebörtönzések, likvidálások, népirtások és a nemzeti identitások felszámolása zajlott a színfalak mögött.
Bár néhány ország – például Szlovénia – már betiltotta az ilyen típusú totalitárius nosztalgiarendezvényeket, a térség egyes részein sajnos még mindig akadnak, akik a 100 millió ember halálát okozó vörös múltban keresnek vigaszt…
