A vállalkozóknak nem tetszik, hogy Vučić megemelné a mimimálbért; követelik, hogy annak terhét az állam vállalja magára
A szerbiai vállalkozók enyhén szólva nem fogadták örömmel a minimálbér Aleksandar Vučić szerb elnök által bejelentett emelését.
Szerintük ez inkább politikai manőver, amellyel a hatalom pontokat akar szerezni egy esetleges választási kampányban. Ezért azt követelik, hogy az állam állja az esetleges minimálbér-emelés költségeit – számolt be a Nova Ekonomija portál.
„Lehet emelni a minimálbért, de akkor a járulékokat és adókat az állami költségvetésből kellene fedezni – fizessen az, aki ezt kitalálta. Bízom benne, hogy az állam ezt előre betervezte a költségvetésbe, és nem a munkaadókra akarják hárítani a terhet. Nem értem, hogyan dönthet bárki a munkáltatók rovására ilyen emelésekről. Miből gondolják ezt? Hol tart most a magánszektor?” – nyilatkozta Zoran Drakulić vállalkozó.
Véleménye szerint sok cég már most is csak „épphogy a víz felett tartja a fejét”, és csak akkor lenne reális a minimálbér emelése, ha ugyanakkora mértékben csökkennének az adók és járulékok.
Nebojša Atanacković, a Munkaadók Uniójának képviselője hozzátette: elvileg elfogadható egy új minimálbér-megállapítás rendkívüli körülmények esetén, de jelenleg ilyen körülmények nincsenek. „Mi, a gazdaság képviselői, azt fogjuk kérni, hogy a meglévő arányok ne változzanak. Vizsgáljuk meg az inflációt és a GDP növekedését – ha az valóban emelkedik, akkor talán elfogadható a béremelés” – mondta.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy nem világos, miképpen lehet a gazdasági növekedés lassulása után fizetésemelésről beszélni. Emlékeztetett, hogy 7-8 évvel ezelőtt a kormány csökkentette a munkabérekre vonatkozó adó- és járulékteher mértékét 63%-ról 60% alá, de ez a gyakorlat később megszűnt. Helyette az adómentes bérhányad növelésével kompenzálták a cégeket: míg ez korábban 25.000 dinárt tett ki, jelenleg mintegy 28.700 dinár – efelett viszont minden jövedelem adóköteles. „A fizetési rendszer régi problémája továbbra is a sávos, nem lineáris adózás hiánya” – tette hozzá Atanacković.
Kiemelte, hogy kezdeményezni fogják: azok a cégek, amelyek csak minimálbért fizettek ki dolgozóiknak, teljes adómentességet kapjanak. Korábban több mint 300.000 ember élt minimálbérből, jelenleg ez a szám körülbelül 95.000 a 2,9 millió aktív munkavállalóból.
A Nova Ekonomija szerint
a szerb költségvetés az idei évre 3%-os hiánnyal számol, és nem világos, honnan talált a kormány fedezetet a minimálbér-emelésre. Elképzelhető, hogy emiatt bizonyos beruházásokat elhalasztanak, vagy az ország újabb hitelek felvételére kényszerül.
„Valószínű, hogy a kormány politikai okokból emeli a minimálbért, de ez automatikusan a többi bér emelkedését is magával hozhatja, ami tovább fokozhatja az inflációt” – vélekedett Atanacković.
Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint a minimálbér növelése főként az alacsony termelékenységű ágazatokat érinti majd hátrányosan. Hangsúlyozta: a gazdaságra gyakorolt hatás attól függ, milyen mértékben vállalja át a költségeket az állam – vagyis mennyit csökkent a járulékokon.
„A járulékcsökkentés az állam bevételeinek csökkenését is magával vonhatja. Idén már volt néhány ilyen változtatás – egyszer emeltek, másszor csökkentettek. Valószínű, hogy év végén költségvetés-módosításra lesz szükség. Úgy tűnik, a kormány próbálja elnyerni azok támogatását, akik jelenleg tüntetnek” – fogalmazott Arsić.
(Nova Ekonomija és Beta nyomán, fotó: Shutterstock)
