Az állam a szerbiai és délvidéki termőföldek helyén ipari létesítményeket épít?
Most, amikor egyebek között az élelmiszerválság is beköszönthet, a szerb hatalom (amelynek összetevő részét a „mezőgazdasági szakemberekben” bővelkedő VMSZ is képezi) úgy döntött, ipari létesítményeket és lakótömböket épít egyes termőföldek helyén.
Mondani sem kell, hogy a megművelhető földterületek jelentős részét a szerb kormány a külföldi „beruházóknak” ajándékozta, akik óriásgyáraikban minimálbérért agyondolgoztatják az olcsó munkaerőt, amelyet helyenként pelenkaviselésre is kényszerítenek.
Eközben a szerbiai és sajnos délvidéki mezőgazdaság folyamatosan hanyatlik. Pedig a gazdasági világválság közepette az agrár- és élelmiszeripar lehetett volna az ország fő ütőkártyája, vagy ha úgy tetszik, mentőöve.
Különösen fájó, hogy Délvidéken egy év leforgása alatt átlagosan mintegy 11 ezer hektárnyi minőségi termőföldet bocsátanak a „beruházók” rendelkezésére.
Például Szávaszentdemeteren, ahol nemrég száz hektár mezőgazdasági földterületet minősítettek át építési telekké, az illetékesek ezt azzal magyarázták, hogy „csökkenteni kellett a munkanélküliséget”.
Legtöbb helyen pedig semmilyen magyarázattal nem szolgáltak.
Az említett folyamat az agráripari szakemberek és a nyilvánosság kizárásával, mellőzésével, vagyis közvita nélkül zajlik.
Szerbiával ellentétben pl. Görögországban külön kritériumok alapján határozzák meg, mely területeken létesülhetnek ipari objektumok. Nem fordulhat elő, hogy ez a legjobb termőföldeken történjen. A helyi önkormányzatok és maga a lakosság minden ipari jellegű projektum megvalósítása előtt precíz kimutatásban részesül, milyen előnyökkel és hátrányokkal számolhat a közösség.
(direktno.rs nyomán)
