„Még meg sem születtek, de már bűnbakok“: Vučić szerint a mai egyetemisták adták ki Miloševićet Hágának?
Aleksandar Vučić szerb elnök az egyetemista tiltakozások résztvevőit, akiket ő „blokádosoknak“ nevez, azzal vádolta meg, hogy felelősek Slobodan Milošević Hágának történő kiadásáért.
Tragikomikus nyilatkozata nagy visszhangra talált, különösen azért, mert a nevezetes esemény 2001. június 28-án történt – amikor a mai egyetemisták többsége még meg sem született.
Vučić így fogalmazott: „Szörnyű, hogy Vidovdan napján szándékosan kiadták Miloševićet Hágának. Ez az egyik legnagyobb szégyen, amit a blokádosok elkövettek Szerbia ellen.”
Később megpróbálta csillapítani a botrányt, azzal magyarázkodva, hogy nem is az egyetemistákra, hanem általánosságban a „blokádosokra” gondolt. Ugyanakkor következetesen tagadta a tiltakozók „egyetemista identitását“, és rendre kijavította azokat az újságírókat, akik így nevezték őket.
A mesterséges intelligencia elemzése szerint Vučić állítása nemcsak abszurd és történelmileg hamis, hanem az egyik legdurvább politikai csúsztatás. Az elemzés így fogalmaz:
„A legtöbb mai fiatal akkor még gyermek volt, vagy nem is élt. Ezért az ilyen vád logikailag értelmetlen, történelmileg pontatlan, és egyértelmű manipuláció. Ha egy elnök gyerekeket hibáztat a múlt bűneiért, az többet árul el róla, mint azokról, akiket támad.”
A mesterséges intelligencia szerint ez a ferdítés az autokrata vezetőkre jellemző, akik elveszítették kapcsolatukat a valósággal, de továbbra is irányítani akarják a nyilvános narratívát.
Az ilyen vádak célja a fiatalok hiteltelenítése, a jelenkori tiltakozások összemosása múltbeli „árulásokkal”.
Az egyetemisták így nem mint politikai szereplők jelennek meg, hanem mint a „külföldi érdekeket szolgáló” mozgalom tagjai. Ezzel Vučić eltereli a figyelmet a választási visszaélésekről, az elnyomásról, a társadalmi igazságtalanságokról – és áttolja a vitát a számára kedvező ideológiai síkra.
A kijelentés azonban fordítva sült el. Ahelyett, hogy lejáratta volna a fiatalokat, erkölcsi előnyt adott nekik. Mert ha egy hatalmon lévő elnök képtelen másként reagálni a békés, szervezett egyetemistákra, csak hamis vádakkal él, akkor az ő hatalma gyengül, nem a fiataloké.
A mesterséges intelligencia így zárja az elemzést:
„Ha egy vezetőnek Milošević szellemét kell előhúznia, hogy a saját tekintélyét védje – az már nem erő, hanem kétségbeesés. Ez nem más, mint a félelem nyelve.”
(nova.rs nyomán)