Exkluzív: Bemutatjuk ki volt az az egy magyar, aki „képviselte nemzetünket” 1918-ban a szerb Nagy Nemzetgyűlésen
1918. november 25-én Újvidéken tartották meg azt a nagygyűlést, amelyen a szerbek, a bunyevácok és a más szláv nemzetiségek egyoldalúan döntöttek arról, hogy elszakadnak Magyarországtól és Bácskát, Bánságot és Baranyát a Szerb Királysághoz csatolják.
A 100 éves elszakítás dátumát a tartományi parlament idén kötelező ünnepé tette Vajdaságban. A Nagy Nemzetgyűlésen 757 küldött volt jelen 578 szerb, 84 bunyevác, 62 szlovák, 21 ruszin, 6 német, 3 sokác, 2 horvát és 1 magyar, azonban ezidáig nem lehetett tudni annak a küldöttnek a nevét, aki magyarként volt jelen.
A vajdasági RTV Napjaink című műsorában több ismert és megbecsült magyar történészt is megszólaltattak a Délvidék elcsatolásának a 100 éves évfordulója kapcsán, akik az első világháborúról és az annak lezárását hozó eseményekről beszéltek. Illetve beszámoltak a Temerinben megtartott szakmai előadásról is, amely sajnos szinte az egyetlen(!) volt a vidékünkön, amely magyar szempontból foglalkozott a 100 évvel ezelőtti eseményekkel. Azonban sem Temerinben sem pedig a stúdióban jelenlévő szakemberek sem tudták azonosítani azt a magyarnak mondott küldöttet, aki egy díszmagyarként ratifikálta az egyoldalúan kikiáltott elszakadási kiáltványt.
Ennek a kérdésnek a kiderítésének érdekében inditott nyomozást a DélHír portál. Végül név szerint is azonosítani tudtuk, hogy a jelenlévő 757 képviselő közül ki volt a magyar résztvevője az újvidéki nagygyűlésnek.
Az áruló neve: Jován Findrik.
Jován Findrik, azaz Findrik János 1864. július 27-én született a dél-bácskai Kucorán. Édesapja Findrik András római katolikus magyar volt, míg édesanyja Dorogházi Ilona görögkatolikus vallású és ruszin nemzetiségű.
Sorszám: 16. A születésnek éve, hava, napja: 1864. július 27. A keresztség felvételének éve, hava, napja: 1864. július 28.
A kereszteltnek neve: Johannes (János). Neme: férfi. Törvényes/törvénytelen: törvényes
Szülők vezetékneve, neve, vallása: Andreas (András) Frindik, római katolikus, Helena (Ilona) Doroghazi, görögkatolikus.
Lakóhelye: Kucora, 30. A keresztszülők neve: Antonius (Antal) Csizmár, római katolikus. A keresztelő lelkész neve: Lendvay János.
Jován Findrik polgári családban nevelkedett fel, szülei 1907-ben egyikei voltak azon családoknak, akik vitrázsokat adományoztak a kucorai Jézus szíve katolikus templomnak, amely máig megtalálható a településen és a Jézus szíve vitrázs alatt Findrik András és Dorogházi Ilona neve olvasható.
Ahogy az Jován Findrik édesanyja esetében is látható a bácskai ruszinok körében (a mai napig) igen gyakori, hogy a nevük magyar csengésű. Elég ha csak megnézünk néhányat az 1918. november 25-ei nagygyűlésen megjelent ruszin képviselők névsorából. Újvidékről: Petar Sakač; Sajkásgyörgyéről: Andrija Kiš-Adamov; Bácskeresztúrrol: Petar Šovš, Maksim Kiš; Verbászról Vasilj Sabo-Moskalj, Jovan Šanta, Andrij Kiš.
A Kultura folyóirat, 159. számának 84. oldalán Dr Đura Hardi az újvidéki egyetem Bölcsészettudományi Karának docense a „Bački Rusini i Jovan Hranilović u danima prisajedinjenja Vojvodine Kraljevini Srbiji 1918.” c. írásában felsorolja a népgyűlésen résztvevők nemzetiségét is, itt ő is Jován vagy János Findriket említi magyar küldöttként.
Ezen felül a vajdasági közszolgálati televízió hónapok óta számol be az 1918-as emlékévhez köthető eseményekről és történelmi témákról. Az egyik riport a kucorai küldötteket ismerteti, míg a másik a ruszin származású küldöttekről szól, (ITT és ITT) ám mindkét beszámolóban kiemelik, hogy Jován Findrik képviselte a magyarságot Újvidéken. Kutatásaink alapján azonban az is kiderült, hogy valószínűleg még egy magyar származású küldött is jelen volt, ám őt nem sorolták a magyar nemzetiségűek közé.
Findrik Jován 1918-ban a magyar nemzeti érdek felvetése és képviselete nélkül árulta el a délvidéki magyarságot a nagygyűlésen. 100 évvel később is akadt politikájának örököse, hiszen 2018-ban Pásztor István is megszavazta és a tartományi képviselőház elnökeként aláírta azt a határozatot, amely vajdasági ünnepnappá tette a november 25-ei nagygyűlést és az ott született döntéseket.
