Az ősember úgy beszélhetett, mint a páviánok?
Egy kelet-afrikai páviánfaj hangoskodása lehet a kulcs az emberi beszéd eredetének megfejtéséhez – állítja egy amerikai kutató.
Thore Bergman, a Michigani Egyetem tudósa a természetben kizárólag Etiópiában élő dzseláda páviánokat (Theropithecus gelada) tanulmányozta, mert ezeknek a főemlősöknek egyedi hangrepertoárjuk van, még cuppognak is a szájukkal, miközben egymással kommunikálnak. Ez a majomfaj nagy, összetett csoportokban él.
Bergman több tucat babuin „beszédét” rögzítette egy etiópiai nemzeti parkban, és a hangokat kielemezve úgy véli, hogy azok hasonlóságot mutathatnak az ősemberek kezdeti beszédpróbálkozásaival. A cuppogás és csücsörítés Bergman szerint a beszéd előfutára lehetett, összetett hangok képzését tette lehetővé.
A Current Biology legfrissebb számában megjelent tanulmányban Bergman leírta, hogy a dzseládák az anatómiai sajátosságaik és az emberi viselkedéshez hasonló természetük miatt minden más fajnál jobban mímelik az emberi beszédet. Bergman szerint a majmok szájmozgása lehetővé teszi a békés, baráti természetű kommunikációt az állatok között.
(MTI nyomán Gye)
