Az oroszlán, a makaróni és a „béke”
Az elmúlt napokban kiderült, hogy az Arany Oroszlán-békedíj Aleksandar Vučić szerb elnöknek való odaítélése amolyan rosszul sikerült bohózat volt.
Nemcsak azért, mert Vučić a kilencvenes években a szerb háborús uszító és háborúkat kirobbantó rendszer egyik propagandafőnöke, vagyis tájékoztatási minisztere volt, és azért sem mert ma egy olyan rezsim megtestesítője, amely a régió összes országával haragban van. Elsősorban azért, mert ez az Arany Oroszlán-díj voltaképpen a velencei filmfesztivál fődíjának, az igazi Arany Oroszlán-díjnak a „másolata”.
A márkanév használatának jogát ugyanis egy Sileno Candelaresi nevű személy vásárolta meg, mégpedig tavaly, tehát nem hetven éve, mint ahogyan azt a haladók állították.
A mókás üzletember úgy döntött, ezt a díjat a vállalkozások és a béketeremtés terén elért eredményekért ítéli oda.
A tavalyi nyertes egy olasz tésztagyártó, az idei pedig – Vučić volt.
Az idei zsűriben Franco Frattini volt olasz külügyminiszter (és Vučić nem hivatalos, de minden bizonnyal jól megfizetett tanácsadója) is helyet kapott.
Egyébként Candelaresi a Mussolini-serleg odaítélését is tervezi, amely a jővöben az oktatás és a szórakoztatás terén felmutatott kimagasló teljesítményért járna.
(N1 és srbijadanas.net nyomán)
