Sanyarú a szerbiai vendégmunkások helyzete Felvidéken
A vendégmunkások, különösképpen a szerb vendégmunkások száma jelentősen növekedett Felvidéken. S bár egyre inkább liberalizálják a külföldi munkások alkalmazására vonatkozó szabályokat, sok olyan cég akad, amelyek az előírásokat kijátszva foglalkoztatnak Felvidéken vendégmunkásokat, nemegyszer kizsákmányolva őket. A Sme napilap információi szerint például egy közvetítő cég jelenleg 700, Nagyszombatban dolgozó szerb munkásnak tartozik minimum kéthavi bérrel – írja a felvidéki Új Szó.
Egy lipótvári munkásszállón várakozik a fizetésére az a húsz szerb vendégmunkás, akiket egy munkaközvetítő ügynökségen keresztül alkalmaztak Nagyszombatban. A cég összesen 700 szerb állampolgárnak tartozik többhavi bérrel. A Felvidéken dolgozó vendégmunkások száma a szlovák munkaügyi minisztérium szerint is rohamosan emelkedik, nemegyszer kizsákmányolják őket.
Míg két évvel ezelőtt hivatalosan 27 ezer külföldi dolgozott Felvidéken, mára a számuk 67 ezer felé közelít. A vendégmunkások nagyjából fele nem uniós tagországból, elsősorban Szerbiából, Ukrajnából, illetve az uniós Romániából érkezett, miközben az elmúlt időszakban a szerb és ukrán vendégmunkások száma nőtt a leggyorsabban.
Jelenleg hivatalosan csaknem 15 ezer szerb vendégmunkás dolgozik Felvidéken, nagyjából 3 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Romániából több mint 10 ezren érkeztek, és nagyjából ugyanennyi van az ukrán vendégmunkásokból is. Ez utóbbiak száma csak az elmúlt egy évben több mint 6 ezerrel nőtt. A legtöbb vendégmunkást egyébként Pozsony, Nagyszombat és Nyitra megyében foglalkoztatják. Csak Pozsonyban több mint 20 ezren, a Nagyszombati járásban pedig nagyjából 10 ezren dolgoznak.
Fizetésre várva
Néhány hete a Sme napilap számolt be arról, hogy hozzávetőlegesen húsz szerb vendégmunkás rekedt pénz nélkül egy lepusztult lipótvári munkásszállón. A külföldiek nem kapták meg az októberi és a novemberi bérüket, amiért a munkások a Rasken Consulting munkaközvetítőt teszik felelőssé.
A pórul járt munkások ügyében a szerb konzul, Dragan Stojović is próbált közbenjárni, de eddig nem járt sikerrel. A Sme riporterei az ügynökség székhelyén is jártak. A Rasken Consulting azt állítja, nem ő alkalmazta a szerb munkásokat. Az irodavezető szerint, aki az újságíróknak nem volt hajlandó elárulni a nevét, a felvidéki munkavállalókat már kifizették, de azt állítják, a külföldi munkásokhoz semmi közük.
A Sme kiderítette, hogy a szerb munkások egy romániai, Labour Support nevű közvetítő cégen keresztül érkeztek Felvidékre.
A cégnek Pozsony Ligetfalu (Petržalka) városrészében is van kirendeltsége. A panelházban, ahol elvileg a kirendeltség székel, nyoma sincs a vállalatnak. A közvetítőcégek hálózata a szlovákiai szabályok megkerülésével alkalmazta az unión kívüli állampolgárokat, így a szerbeket is. A szerbiai munkások hivatalosan a romániai cégnek dolgoztak, majd pedig ez a vállalat egyszerűen kiközvetítette a munkavállalókat Felvidékre. Az ügynökségek így megkerülték az unión kívüli állampolgárok szlovákiai munkavállalására vonatkozó szigorú szabályokat, hiszen a szerb munkások, a romániai közvetítő miatt, már „uniós országból érkező” munkavállalóknak számítottak. A szlovákiai munkaközvetítőknek egyelőre ugyanis tilos unión kívüli állampolgárokat foglalkoztatnia. A napilap szerint ez egy bevett eljárás a szabályok megkerülésére, mint ahogy az is, hogy külföldiek valamilyen szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződést írnak alá, a valóságban azonban valamelyik gyárban dolgoznak.
