A szerbekkel ünnepelt, ezért Horvátország leváltja bosznia-hercegovinai nagykövetét
Horvátország leváltja bosznia-hercegovinai nagykövetét, mert a külügyminisztérium tudta nélkül részt vett Banja Lukán a boszniai Szerb Köztársaság napjának ünneplésén – erről Marija Pejcinović Buri külügyminiszter beszélt a horvát közszolgálati televízió (HRT) csütörtök késő esti műsorában.
Ivan Del Vechija nagykövetet Andrej Plenkovic horvát kormányfő utasítására csütörtökön hazarendelték konzultációra, a külügyminiszter a HRT beszélgetős műsorában később már azt mondta: a kormányhivatal és az államfői hivatal egyeztetése után új nagykövetet küldenek Szarajevóba.
Hozzátette: kellemetlen meglepetésként érte, hogy látta Ivan Del Vechiját a szerb köztársaság napjának ünneplésén, amelyet a boszniai alkotmánybíróság 2016-ban alaptörvény-ellenesnek nyilvánított. Szavai szerint, amikor meglátta őt a fotókon, első gondolata az volt, hogy odaszerkesztették.
A Vecernji List című horvát napilap pénteken arról írt: a Bosznia-Hercegovinába akkreditált diplomaták többsége nem vett részt a vitatott eseményen, a horvát nagykövet mint egyetlen uniós diplomata, mégis elment a rendezvényre.
Horvátországban az is óriási felháborodást keltett, hogy ugyanezen a rendezvényen posztumusz elismerésben részesítették a Horvátországban háborús bűnökért 15 évre ítélt Slavko Lisicát, a Jugoszláv Néphadsereg egykori tisztjét, a közép-dalmáciai Sibenik bombázásáért. Korábban ebben a kitüntetésben részesült Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok és Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnök is, akiket a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) korábban már népirtás, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért elítélt.
A boszniai szerbek úgy tartják, hogy a boszniai Szerb Köztársaság 27 éve jött létre. A boszniai szerbek 1992. január 9-én próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésük kudarcba fulladt. Ez volt a több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két országrész között időről időre felizzanak az ellentétek.(mti)
