Gátlástlan magyargyűlölő soviniszta iromány: „Neonáci zentaiak és adaiak bántják a temerini szerbeket!” és egyéb „nyalánkságok”

Nem könnyű eldönteni, vajon a magyargyűlölet melyik formája visszataszítóbb, undorítóbb, gyomorforgatóbb Szerbiában: a közvetlen nyers antimagyar sovinizmus vagy pedig az allatomosan cincogó, rágcsáló „polgári”, civilszervezeti hungarofóbia. Nem is érdemes nagyon mérlegelni: mindkét változatnak megvan a saját „varázsa és bája”.

A Civil Társadalomért Fejlesztési Központ nevű nagybecskereki civil szervezet tegnap napvilágot látott elemzése(?), helyzetjelentése(?), összegzése(?) a magyarellenesség mindkét említett formáját ötvözi.

A „Kisebbségi kérdés Szerbiában – Aktuális pillanat” elnevezésű tákolmány annyi baromságot tartalmaz, hogy valaki talán azt gondolhatná, a szerző a délvidéki helyzetet cseppet sem ismerő, tájékozatlan, felszínes személy vagy csoport lehetett. Jól tudjuk azonban, hogy az ilyen pamfletteket általában haszonszerzésből, megrendelésre szokták gyártani.

Lássuk miről van szó.        

A förmedvény összeeszkábálói a bevezetőben megállapítják milyen komoly potenciális biztonsági veszélyt jelent Szerbia számára a vajdasági magyarok, a dél-szerbiai albánok és a szandzsáki bosnyákok területi autonómia igénye. Szemükre vetik, hogy ugyanazt követelik önmaguk számára, mint amit a koszovói szerbek akarnak. Felháborítónak tartják, hogy az említett nemzeti közösségek az ún. reciprocitás elvét szeretnék alkalmazni. Magyarán: amit a „mennyei nép” követelhet, a kisebbrendű nemzetek meg sem említhetik.       

A dicső nagybecskereki „civilek” továbbá megállapítják, hogy Vajdaságban a nemzeti kisebbségek: magyarok, szlovákok, horvátok, románok, ruszinok, bunyevácok, macedónok, ukránok (ami egyébként ugyanaz, mint a ruszinok), németek és a többiek sokkal nagyobb jogokat élveznek, mint Szerbia egyéb részein. Példaként említik, hogy Közép-Szerbiában csak most kezdik bevezetni a román nyelvű oktatást. Arról persze szándékosan megfeledkeznek, hogy a délvidéki lakosság mintegy 40 százalékát nemzeti közösségek alkotják, míg Szerbia középső és déli részén ez a százalék elenyésző.

Az ocsmány propagandaszöveg megalkotói két mondat erejéig érintik a temerini, óbecsei, újvidéki, szenttamási és szabadkai közbiztonsági helyzetet és az ott történt incidenseket, valamint Dačić és Pásztor megállapodását, miszerint szükség szerint sor kerülhet a szerb csendőrség bevetésére.

És innentől kezdődik a délvidéki magyarság erőteljes démonizálása. A pamflett szerzői szerint Vajdaságban szembeötlő a magyarok radikalizálódása. „A magyar többségű Zentáról és Adáról neonácik jártak Temerinben, ahol szerbellenes incidenseket robbantottak ki” – szemrebbenés nélkül hazudják a nagybecskereki „polgári” sovének.

A Jobbik szapulása „természetesen” logikus folytatása az elkezdett gondolatmenetnek. „Az ultrajobboldali, antiszemita Jobbik 2013. március 2-án Szabadkán létrehozta kihelyezett tagozatát, amelynek élén Győri Endre zentai tanár áll”- írják a magyargyűlölő „civilek”. Persze, tőlük sem tudtuk meg, vajon miben nyilvánul meg a Jobbik ultrajobboldalisága és antiszemitizmusa. A lényeg, hogy rásütötték a bélyeget. Minek is fáradnának érveléssel és bizonyítással? Arra persze nem gondolnak, hogy egy vagy öt év múlva Szerbia kénytelen lesz ugyanezzel a szélsőségesnek nevezett, agyonstigmatizált Jobbikkal (is) tárgyalni.

A nagybecskereki buzgómócsingok Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét sem kímélték meg, pedig nála lojálisabb magyart mikroszkóppal sem fognak találni. István szemére vetik, hogy „2013. március 23-án Martélyon a vajdasági, romániai és szlovákiai magyar vezérek találkozóján először szállt síkra a vajdasági magyarok területi autonómiájáért, amit előtte már megtettek a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Remény Mozgalom.”

Nem tudok róla, hogy Pista bá ilyet tett volna. Szerintem ő inkább leharapná a nyelvét, mint hogy kimondja: területi autonómia. De ha netán mégis megtette, az egy üdítő pillanat lehetett a délvidéki magyar közéletben. Nemrég azonban azt nyilatkozta a szerb sajtónak, hogy Szerbiában nincsenek magyarellenes atrocitások.

Akárhogyis, a nagybecskereki hungarofóbok, akiknek az élén egy amazon, név szerint Snežana Ilić áll, csak megerősítették, hogy a nemzeti közösségünk ellen gátlástalan kampány folyik, amely napról napra egyre indokoltabbá teszi a délvidéki magyarság területi autonómia igényét.

F. L.