Munkakeresési távlatok: A jó Istenen kívül mennyit segíthet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat?

*Interjú Szécsi Erdmann Elvirával, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szabadkai fiókintézetének tanácsadójával    

Aki manapság ebben a társadalomban állás nélkül marad, azon már csak a jó Isten, a párt, a sors, az őrült szerencse vagy a vakvéletlen segíthet – ez egy meglehetősen elterjedt vélemény. Akadnak azonban olyanok is, akik bíznak benne, hogy a fanatizmussal határos elszántság, a kitartás és az akaraterő előbb-utóbb munkát és kenyeret eredményez számukra és a családjuk számára.

Ismerek olyan személyt, aki 180 (!) helyen adta be önéletrajzát, jó képességekkel és kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkezik, bármilyen munkát vállalna, de igyekezetét eddig nem koronázta siker. Ugyanakkor olyan esetről is tudok, hogy valaki az élete első állásbörzéjén nagyszerű munkahelyet talált és hosszabb távon bebiztosította az egzisztenciáját.

Szécsi Erdmann Elvira, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szabadkai fiókintézetének tanácsadója és a nyilvánossággal való kapcsolatok fenntartásával megbízott munkatársa portálunk rendelkezésére állt és beszámolt a foglalkoztatási állapotokról és lehetőségekről.  

*Milyennek ítéli meg a jelenlegi foglalkoztatási helyzetet Délvidék (Vajdaság) szintjén? Mekkora az állástalanok hivatalos száma Délvidék (Vajdaság) és külön Szabadka területén?

Egész Vajdaság területén március végén a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek száma 208 487, Szabadkán pedig 12 252 személyt tett ki.

*Az ön megítélése szerint mekkora lehet a munkanélküliek nem hivatalos, vagyis objektív száma (tehát beleértve azokat is, akik nem szerepelnek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában, pl. akik feketén és csak időnként dolgoznak, a szüleik tartják el őket stb.)?

Szolgálatunk csak a nyilvántartásunkban szereplő személyekről szóló adatokkal rendelkezik. Természetesen rajtuk kívül is akadnak munkanélküliek, de lehetetlen megítélni mekkora a számuk. Nem szívesen bocsátkoznék találgatásokba.  

*Rendelkezik-e adatokkal a magyarországi és a horvátországi foglalkoztatási helyzetről (állástalanok száma és százaléka az összlakosság számához képest)?

Nincsenek hivatalos adataink a szomszédos országok foglalkoztatási helyzetképéről. Egyes források szerint Magyarországon a munkanélküliség 10-12 százalék között mozog. Hangsúlyozom: ez nem hivatalos adat.

Óriási tömeg a szabadkai állásbörzén

*Milyen erőfeszítéseket tesz a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, hogy enyhítsen a munkanélküliségen?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat mennyire szerteágazó tevékenységet folytat és milyen lehetőségeket nyújt a munkakeresőknek. Minden évben közfelhívásokat intézünk mind az állástalan polgárokhoz, mind a munkáltatókhoz különböző foglalkoztatási programok kapcsán. Megpróbálunk közvetíteni a munkanélküliek és a munkaadók között. A munkáltatók kérésére a pályázati feltételeknek eleget tevő jelöltek előzetes kiválogatását és csoportosítását vállaljuk.

Tanácsadói szolgáltatásokat nyújtunk, amelyek során az érintetteknek egyebek között fetárjuk a munkakeresési technikákat és módszereket. A munkanélküliek a foglalkoztatási tanácsadójuknál, továbbá a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat „Poslovi” (Munkahelyek) nevű heti kiadványa, a Szolgálat hirdetőtáblája vagy a www.nsz.gov.rs honlap révén, illetve a 0800/300-301-es telefonszámon keresztül tájékozódhatnak a szabad munkahelyekről. Az érintettek az említett honlapon való regisztrációt követően megjelentethetik önéletrajzukat (CV), a munkáltatók pedig az alkalmazottak iránti igényüket közölhetik ugyanezen a felületen. Munkatársaink szükség szerint mindkét félnek segítenek ebben.        

Létrehoztuk a munkakeresők klubját, amely a szabadkai fiókintézetünkben 2009 óta működik. Az állástalanok számára lehetőség nyílik, hogy egyéni és csoportos foglalkozások révén munkakeresési tudnivalókat sajátítsanak el, és megosszák tapasztalataikat a klub többi tagjával. Az elméleti képzés egy hétig tart. Szabadkán évente mintegy 150 személy vesz részt a klub munkájában.

A nyilvántartásunkban szereplő, általános iskolai végzettség nélküli személyeket rövidebb képzés által igyekszünk alkalmassá tenni megfelelő munkák végzésére.

A III.-tól VII. fokú iskolai végzettséggel rendelkező, munkatapasztalat nélküli személyek számára pedig külön programot szerveztünk. A gyakornoki időszakot követően ezek a személyek szakvizsgát tesznek le. A képzés ideje alatt a Szolgálat segélyben részesíti a hallgatókat, amelynek nagysága az iskolai végzettségtől függ.  

Az említetteken kívül a Szolgálat számítástechnikai és nyelvtanfolyamokat, átképzéseket és továbbképzéseket szervez, a munkapiac szükségleteivel összhangban.    

Közmunkaprogramunk Szabadkán 2006 óta működik. Elsősorban szociális, jótékonysági, kulturális, infrastrukturális és környezetvédelmi teendőkről van szó. Azoknak a munkanélkülieknek, akik közmunkát végeznek, jövedelmet biztosítunk, megtérítjük az útiköltségüket, és az sem mellékes, hogy a munkaéveikhez számoljuk ezt az időt. Háromtól 6 hónapig tartó tevékenységről van szó. A közmunkánál elsőbbséget élveznek a roma nemzetiségű munkanélküliek, a menekültek, a régóta állástalan személyek, a rokkantsággal élők, a 45 évnél idősebb polgárok, a nők és a szociálisan rászoruló személyek. A szakképzetlen személyektől kezdve az egyetemi végzettséggel rendelkezők egyaránt számításba jöhetnek a közmunka végzéséhez. A kereset 20 és 24 ezer dinár között mozog. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvános pályázat útján határozza meg a közmunka kivitelezőjét, illetve a munkáltatót. Önkormányzati egységek, közintézmények, közvállalatok, gazdasági társaságok, magánvállalkozók, szövetkezetek, polgárok egyesületei egyaránt igényelhetnek közmunkát. Tavaly az észak-bácskai körzetben 14 közmunkaprojektumot valósítottunk meg, amelyekbe 86 személyt kapcsoltunk be, valamint további 7 projektumot vittünk véghez 112 rokkantsággal élő személy számára.

Önfoglalkoztatáshoz is támogatást nyújtunk a Szolgálatunk nyilvántartásában szereplők számára. Egyszeri, 160 ezer dinár értékű összegről van szó, a rokkantsággal élők esetében pedig 200 ezer dinárról. Az említett támogatás (amelyet nyilvánosan meghirdetünk) igényléséhez üzleti (biznisz) tervet kell mellékelni. Ennek kidolgozásához és az üzlet beindításához szükség szerint útmutatással szolgálunk.

Az új munkahelyek megnyitásához is támogatást biztosítunk azon munkáltatók számára, akik készek a Szolgálatunk nyilvántartásában szereplő munkanélkülieket alkalmazni. A támogatásban részesülő munkaadó köteles meghatározatlan időre munkaszerződést kötni az állástalan személlyel, teljes munkaidőre, a munkaviszony létesítésétől számított legkevesebb 24 hónapos időszakra. Továbbá köteles ebben a periódusban, a törvénnyel összhangban rendszeresen befizetni a kötelező szociális biztosításból eredő járulékokat. A munkáltatónak ilyen esetben 100 ezer dináros egyszeri támogatás jár.

Ami a munkanélküli segélyt illeti, azok a személyek részesülhetnek benne, akik legalább 12 hónapig hivatalosan munkaviszonyban voltak vagy az utóbbi 18 hónapban megszakításokkal dolgoztak, és a munkaviszonyuk önhibájukon kívül szűnt meg (meghatározott időre szóló munkaviszony lejárta, a cég csődbejutása, az alkalmazott munkaerőfelesleggé való nyilvánítása stb.).      

*Milyen effektusokat eredményeznek az állásbörzék (számadatokkal, százalékokkal alátámasztva)?

Az állásbörzék roppant népszerű, nyitott típusú rendezvények. Ott közvetlenül találkozik a munkapiaci kínálat és kereslet. A munkanélküliek bemutatkozhatnak a potenciális munkáltatóknak és egyszerre több helyre is beadhatják a kérvényüket, illetve az önéletrajzukat. Szabadkán 2006 óta évente több állásbörzét szervezünk és mindegyiket nagy érdeklődés kíséri. Szükség szerint ún. tipusjellegű állásbörzéket is tartunk az állástalanok meghatározott kategóriái, például a gyakornokok, a munkatapasztalat nélküliek vagy a rokkantak számára. Félévente követjük az állásbörzék effektusait, amelyek eltérőek.

*Mekkora mértékben járultak hozza a tragikus méretű munkanélküliséghez a szerbiai törvények, főleg a munkatörvény? Mint tudjuk, például Horvátországban börtönnel is büntethető az a munkáltató, aki három hónapnál tovább nem fizeti az alkalmazottakat, Szerbiában pedig nem. Továbbá: az itteni munkáltatók nagy száma a meglevő törvényeket sem tartja tiszteletben, pl. legtöbben nem fizetnek végkielégítést az elbocsátott munkásoknak. Ön szerint a szerbiai törvények és általában az itteni társadalom a munkaadókat favorizálja a munkavállalókkal szemben?

Ez a téma inkább a munkafelügyelőség hatáskörébe tartozik. Az ottani illetékesek kellene, hogy válaszoljanak erre a kérdésre.

*Egyáltalán mekkora ennek a társadalomnak a szociális érzékenysége? Mennyire árt a foglalkoztatás ütemének az, hogy a nyugdíjküszöb állandóan emelkedik?

Mindenképen érződik a hatása. A nyilvántartásunkban elég sok az 50 évnél idősebb személy, aki a koránál és olykor az egészségi állapotánál fogva nehezebben jut munkához. Igaz, mindenki másmilyen, tehát nem lehet általánosítani, de a fenti állítás az esetek többségében megállja a helyét.

*Mint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tanácsadója, milyen emberi sorsokkal találkozott? Esetleg beszámolna egy-két érdekes és kirívó esetről?

Nem szívesen emelnék ki külön eseteket.

*Mivel tudná biztatni, megvigasztalni a meglehetősen depressziós, letargiás, reményvesztett munkanélküli lakosságot?

Több olyan intézkedést alkalmazunk, amely eleve némi reménnyel töltheti el az ilyen személyeket. Például aktív munkakeresési képzést szervezünk, amely során a szükséges technikák elsajátításán kívül, az érintették pl. megtanulnak hatékony önéletrajzot (CV) összeállítani és felkészülni a potenciális munkáltatóval való első beszélgetésre. Arra törekszünk, hogy fokozzuk az önbizalmukat.  

Külön programot indítottunk, amelynek keretében pszichológusok segítenek a stressz áthidalásában.

*Milyen esélye van egy középkorú, 40-55 éves állástalan embernek, hogy manapság ebben a társadalomban munkát találjon?

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy az idősebb személyeknek sokkal kiseb az esélyük a munkapiacon, ami azonban csak részben igaz. Mindennapi gyakorlatom alapján állíthatom, hogy olykor pont ennek az ellenkezője érvényesül. A munkáltatók egy része az idősebb személyeket részesíti előnyben gazdag munkatapasztalatuk, komolyságuk és kisebb családi kötelezettségeik miatt. Szerencsére szép számban akadnak idősebb személyek, akik jó egészségnek örvendenek, aktívak és gyakran sikeresek a munkakeresésben.

S. Z.