Fagykár és aszály a Délvidéken
A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.
A kajszifajták nagy része már a virágzás vége felé járt, amikor becslések szerint a virágok 50 százalékát tönkretette a hideg, ami érzékenyen érinti a termelőket, ugyanis tavaly az egész termést elvitte a fagy.
Úgy fest, hogy lekvárt és dzsemet sárgabarackból idén keveset főznek a háziasszonyok, és valószínűleg a korábbi évekből raktáron maradt barackpálinkának is felmegy az ára. Vajdaságban egyébként, ahol hagyománya van a szabad pálinkafőzésnek, jelenleg 10-15 euróért vesztegetik literjét a barackból készült kisüstinek, a vegyes-, ringló-, szilva- és almapálinka literjét pedig 4-5 euróért árusítják a termelők.
A hagyomány szerint csak Pongrác, Szervác és Bonifác neve napját követően mondhatjuk, hogy elmúlt a fagyveszély. A gyümölcsfák virágzása idén 8–10 nappal előbb kezdődött a szokásosnál, így még van ok aggodalomra. Biztató azonban, hogy az előrejelzés szerint a következő egy hétben biztosan nem kell fagyra számítani.
Délvidéken is az eget kémlelik a növénytermesztők
Vajdaságban az idén tavasszal óriási gondot jelent a szárazság. Előző év augusztusa óta nem volt kiadósabb eső. A két hullámban érkező téli havazás viszont nem pótolta a bő fél éve tartó szárazság miatti nedvességhiányt.
A szántóföldek nagy részén a magágyat jelentő felszíni talajréteg teljesen száraz és porzik. A növénytermesztők úgy próbálják orvosolni a bajt, hogy a kukorica vetését már március utolsó napjaiban megkezdték, holott a Vajdaságban e növény optimális vetési ideje április 5. és 25. között van. Szakemberek azt javasolják a gazdálkodóknak, hogy idén mellőzzék a hosszú tenyészidejű kukoricahibridek vetését, amelyekhez évtizedek óta görcsösen ragaszkodnak az itteni termelők, helyettük inkább a rövidebb vegetációs időt igénylő hibrideket vessék, ezek ugyanis jobban hasznosítják a rendelkezésre álló kevés nedvességet.
Vízpótlásra csak kevés gazdaságnak van lehetősége, ugyanis a 21 500 négyzetkilométer területű tartományban a 930 kilométeres hosszúságú magisztrális vízhálózatot a mezőgazdasági termelők csak jelentéktelen részben hasznosítják öntözésre.
A dolgok jelenlegi állásából az következik, hogy az idén rekordnagyságú területen termesztenek majd kukoricát a vajdasági termelők. Ennek egyik oka, hogy tapasztalatból tudják: a kukorica a szójánál jobban tűri a nedvességhiányt. Másrészt a cukorrépa méltánytalanul alacsony tavalyi felvásárlási ára miatt a cukornövénytől elpártolt termelők is a kukorica mellett teszik le a garast. A kukorica egyébként a délvidéki földművesek életében évtizedek óta „biztos pont”. Az itteni termelők nagy része ugyanis rendre begórézza a kukoricát, és akkor morzsolja le és adja el, amikor neki megfelel. A másik haszonnövény, ami szárazságtűrése révén idén ugyancsak előretörőben van, a napraforgó. Jelenleg is nagy a kereslet a napraforgó-vetőmag iránt. (Forrás: Magyar Gazdaság)
