Sovány „munkás tiltakozás”: Dúsgazdag szakszervezeti vezetők papoltak a dolgozók jogairól
Viszonylag kis számú érdeklődő jelenlétében Belgrádban megtartották a hagyományos ún. május elsejei tiltakozást, amelyen elsősorban a sokak szerint Vučić-rezsimhez közel álló Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége és a Függetlenség Szakszervezet vezetői beszéltek.
Például Ljubisav Orbović, az előbbi elnöke (minden rendszer kedvenc „szindikalistája”) bölcsen megállapította, hogy a minimálbér nem elegendő a megélhetéshez, valamint azt is, hogy a munkavállalók ismét abba a helyzetbe kerültek, hogy kénytelenek a nyolcórás munkaidőért küzdeni.
A közösségi hálón többen reagáltak Orbović felszólalására. Egyebek között azt lehetett olvasni, hogy igencsak furcsa és visszatetsző, amikor
egy 300 ezer dináros havi járandósággal rendelkező szakszervezeti vezető a maximum 30 ezer dinárt kereső dolgozók „érdekeit képviseli”.
A tiltakozó megmozduláson azt is lehetett hallani a Függetlenség Szakszervezet részéről, hogy követelik az államtól: a következő egy évben legalább 72 ezer dinárra emelje a fizetéseket, mert annyit tesz ki egy átlagos család „fogyasztói kosara”.
Zorana Mihajlović infrastrukturális, közlekedési és építésügyi miniszter pedig azt nyilatkozta, „mindannyian dolgozók vagyunk”. (Ez nem éppen felel meg a valóságnak. Pl. főnöke, Vučić egy munkanapot sem dolgozott le, de ez sok más élvonalbeli politikusról is elmondható.)
Hozzáfűzte: nem csak május elsején kell beszélni a munkások jogairól, hanem az év minden napján.
Ettől nem sokan hatódtak meg.
(Szerb média nyomán; fotó: N1)
