Nézetkülönbségek Tesla nemzeti hovatartozása körül
Az elmúlt években a Nikola Tesla kisajátítása körüli vita is feszültséghez vezetett az egyébként is kiélezett szerb-horvát viszony terén.
(Boris Tadić volt szerb és Stjepan Mesić néhai horvát elnök – az összes hibájukkal együtt – a két nép kibékítésére törekedett. Tesla kapcsán is kompromisszumra jutottak. „Tesla egyszerűen a miénk” – vagyis mindkét néphez tartozik, szögezték le 16 évvel ezelőtt. Ilyesvalami Vučićéknál elképzelhetetlen.)
Noha Nikola Tesla (1856-1943) úttörő találmányait szinte kivétel nélkül az Egyesült Államokban hozta létre, Szerbia és Horvátország a maga fiának vallja. Horvátországban van születési helye, a Gospić melletti Smilján, de apja szerb pravoszláv lelkész volt.
Ennek tetejébe Horvátország Tesla születése idején a Habsburg Birodalom része volt, és a német anyanyelvű későbbi tudós személyi okmányában osztrákként szerepel.
Akárhogy is, a horvát parlament Tesla-emléknappá és nemzeti ünneppé nyilvánította születésnapját, július 10-ét.
Eközben – bár a tudós mindössze egyetlenegy napot töltött Szerbiában – a hamvait tartalmazó urnát a belgrádi Tesla Múzeumban mutogatják.
Ugyanakkor a szerb kormány és a pravoszláv egyház pár éve megállapodott, hogy Tesla halotti urnáját a jelenlegi múzeumából egy székesegyházba kell átvinni, „Szerbia legnagyobb fiának” ott kell örök nyugalmat találnia.
Megjegyzendő, hogy Tesla életében nem törődött a vallással és az egyházzal.
(Ráadásul a szerb ortodox egyház bűnnek tartja a hamvasztást.)
(Horvát és szerb média nyomán; fotó: b92.net)
