Mi történhet a délvidéki földekkel a következő évtizedekben?
Amennyiben az illetékesek nem foganatosítanak megfelelő intézkedéseket, drasztikusan csökkenhet a délvidéki földek termékenysége.
Egyes borúlátó (de nem egészen alaptalan) jóslatok szerint akár az is előfordulhat, hogy ötven év múlva az 1,7 millió hektáron fekvő földjeink helyén sivatag marad.
Branislav Gulan ismert közgazdász és publicista, aki évtizedek óta foglalkozik agráripari témákkal és Jovica Vasin, az újvidéki Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakértője rámutatnak a következő lesújtó tényre: az ún. intenzív mezőgazdasági termelés megkezdése előtt a délvidéki földek 5 százalék szerves anyagot tartalmaztak. Ez a százalék idővel 3,5-re esett, az utóbbi húsz évben pedig még több mint fél százalékkal csökkent.
Jelenleg tehát 3 százalék alatt van, vagyis a kritikus határ alá „csúszott”.
Az agrotechnikai intézkedések hiányában a talaj összetétele és minősége sajnos egyre silányabb, ami beláthatatlan következményekkel járhat a termelésre nézve.
A probléma egyik oka a jószágállomány folyamatos, fekézhetetlennek tűnő zsugorodásában keresendő. Az elmúlt három évtizedben ugyanis a haszonállatok száma évi szinten 2-3 százalékkal csökkent.
Az állam semmit sem tesz az állattenyésztés megmentése érdekében (sem).
Ebből kifolyólag a megművelhető földterületek zömén nincs lehetőség elegendő istállótrágya alkalmazására.
Ez a tény közvetlenül kihat a talajminőség romlására.
A másik lesújtó ok: a meglevő földek mindössze 1,5 százalékét öntözik. Világviszonylatban a területek átlagosan 17 százalékának az öntözése biztosított.
Ennyit tehát a haladó-szocialista-VMSZ-es rezsim mezőgazdaság iránti viszonyulásáról.
(makroekonomija.org és srbin info nyomán)
