Ma van advent első vasárnapja
Ma kezdődik az advent, a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő időszaka. Advent első vasárnapjával megkezdődik az új egyházi év.
Az advent Úrjövetelt jelent magyarul s előkészületi idő a karácsony szent ünnepére, amely összesen négy hétig tart. A nagyböjt mintájára alkották meg a régi keresztények, már valamikor az ötödik században.
Vajon miért éppen négy hétig tart? A középkori írók szerint a négy hét Krisztus Urunk négyféle eljövetelét jelképezik. Testben – Betlehemben, értelemben minden nap, minden ember halála alkalmával és teljes méltóságban – tudniillik a világ végén.
E négy megjelenést szépen írja le III. Ince pápa: 1. a test felhőjében – értsd: a testben Krisztus istensége mintegy felhőbe burkolva elrejtett, 2. a kegyelem harmatában, 3. a halál forgatagában és 4. az ítélet tüzében. Ezzel szemben újabb kori írók az Üdvözítő eljöveteléig eltelt 4000 évet szokták keresni a hetekben, aminek azonban semmi nyoma sincs sem a liturgiában, sem a hagyományban, s ami nem is igaz, mert az emberiség Krisztus Urunk megjelenésekor sokkal idősebb volt 4000 évnél.
Az adventben összekeveredik a Megváltó közeli születése fölött érzett öröm a bűnök fölött való szomorúsággal. Az öröm kifejezése jut az allelujában, a szomorúság pedig az orgona elnémulásban, az angyali ének (Dicsőség a magasságban Istennek) elmaradásában, és az egyházi ruhák viola (lila) színében.
Az advent egyik különlegessége a hajnali mise, vagy ismertebb néven „roráte-mise”. A szentmise bevezetésének kezdő szaváról nevezték így el, melyet a Boldogságos Szűz tiszteletére mondanak. Angyali misének is nevezték régebben, mert evangéliuma az angyali üdvözletről szól s a mise végén is nyilvánosan elimádkozzák ezt.
Milyen lelkülettel kell az adventet eltölteni?
Először is bűnbánó lélekkel, aztán komoly vágyódással Krisztus és az ő igazsága iránt. Az egészet pedig örvendező reménynek kell besugároznia az Írás szavai szerint (Mt 5,6):
„Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele”