A 2019. év egyik nagy kudarca: az állattenyésztés komoly hanyatlása
A 2019. évben további hanyatlás volt észlelhető a mezőgazdasági termelés terén Szerbiában (és ezáltal sajnos Délvidéken is).
A Köztársasági Statisztikai Intézet időszakos kimutatásai szerint az állattenyésztés egyszer sem képviseltette magát elegendő mértékben a teljes agrárium szintjén.
Az állattenyésztés részesedése az összmezőgazdaságban 30 százalékot sem tett ki. (Az Európai Unió országaiban több mint 50 százalék volt.)
A haszonállatok száma az állattenyésztés minden ágazatában – kivéve a juhtenyésztést – jelentősen csökkent.
A szerb állam óriási esélyt puskázott el, hiszen Törökország nagy érdeklődést mutatott a szerbiai és délvidéki borjúhús iránt. Az itteni jószágot nem etetik génmódosított takarmánnyal, s ebből kifolyólag az általuk kitermelt hús minőségesebbnek számít.
Amikor azonban a tavalyi év elején drasztikusan megugrott a borjúhús iránti török kereslet, Szerbia területén mindössze 12 ezer borjút hizlaltak. Az állatok legnagyobb részét levágták és kiszállították. A törökök az átlagnál 34,2 százalékkal többet fizettek ezért a húsért.
A szakemberek szerint a fentiek tükrében
rengeteget lendített volna a szerbiai állattenyésztésen és általában a mezőgazdaságon, ha Délvidéken 100 ezer borjút, valamint a Közép- és Dél-Szerbiában szintén közel annyi borjút tenyésztenek.
A mostani támogatások mellett azonban ilyesvalamiről csak álmodni lehet.
A hektáronkénti támogatás 2019-ben 4 ezer dinár volt, és máris közölték: az előttünk álló esztendőben is ugyanennyi lesz.
A haladó-VMSZ-es rezsim hatalomra jutása előtt, konkrétan: 2011-ben 14 ezer dinárt tett ki.
