Mennek a kurdok

Tegnap megkezdte a kivonulást Törökországból a szeparatista Kurd Munkáspárt (PKK). Ezzel egy harminc éve tartó konfliktus ér véget. A PKK török fogságban lévő kurd vezetője, Abdullah Öcalan márciusban jelen tette be a tűzszünet megkötését az ankarai titkosszolgálattal.

Mint akkor fogalmazott, elérkezett az idő a békekötésre. Egyben politikai megoldást sürgetett a kurd kérdés megoldására. A Törökországban törvényesen működő Béke és Demokrácia (BDP) kurd párt vezetője, Selahattin Demirtas is úgy foglalt állást, tudomása van arról, hogy a PKK aktivistái megkezdték a kivonulást Törökországból, s Észak-Irakba vonulnak vissza. Összesen mintegy 2000 fegyverest vonnak ki az országból. Ezzel lezárul az 1984 óta tartó konfliktus, amelyben összesen mintegy negyvenezer ember vesztette életét. Demirtas közlése szerint a Törökországban egyébként betiltott PKK aktivistáinak kivonása mintegy három-négy hónapot tarthat. Mivel gyalogosan hagyják el az országot, az is több hetet vehet igénybe, amíg az előőrs eléri az észak-iraki Kandil-hegységben található tábort.

A kurd lázadók annyit közöltek, azonnal felfüggesztik a visszavonulást, amennyiben konvojukat támadás éri. Beszámolójuk szerint az elmúlt napokban a török légierő több felderítő bevetést hajtott végre, hogy felmérjék a kurd lázadók pozícióját. „Ez késleltetheti a békefolyamat végrehajtását” – vélekedtek. A török hadsereg annyit közölt, hogy folytatják a terrorizmus elleni harcot. 1999-ben a PKK már megkezdte egységeinek visszavonását Irakba, akkor azonban a török hadsereg támadást intézett ellenük, s 500 kurdot ölt meg. Sem a PKK, sem a BDP nem követelik már a kurd rész teljes elszakítását Törökországtól, hanem széleskörű autonómiát akarnak, valamint kulturális és politikai jogaik elismerését az alkotmányban. Törökországban összesen körülbelül 13 millió kurd él.

(Nepszava.hu nyomán)