Délvidék Kiemelt 

Politikai csönd és kilátástalanság – A vajdasági magyar pártok és a választások

Válaszút előtt állnak a vajdasági magyar politika pártok: Részt venni, vagy nem a tavaszra („április 19-én, vagy 26-án”) esedékes választásokon? Ez most a hamleti kérdés. A válasz sok mindenben meghatározhatja az itteni magyar közösség helyzetének, további sorsának alakulását.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC – Vučić Magyarjai Szövetségének) elnöke a sajtónak nyilatkozva megerősítette, pártja „önállóan indul, de a választások után a Szerb Haladó Párttal (SZHP/CHC) lépne koalícióra”. – Mind köztársasági, mind tartományi és önkormányzati szinten is önállóan indulunk” – pontosított a pártelnök.

A VMSZ a jelenleg hatalmat gyakorló fekete-vörös (Szerb Haladó Párt – SZHP/CHC és a Szerb Szocialista Párt (CPC) koalíció része. 2016. augusztus 14-én Belgrádban koalíciós szerződést kötött a Szerb haladó Párttal, ami a VMSZ-nek néhány jól fizetett állami tisztséget biztosított ugyan, de a vajdasági magyaroknak éppen semmi jót nem hozott. (Lehetne ugyan hosszasan elemezni, hogy mi valósult meg a koalíciós szerződésből, csak éppen nem érdemes.)

A 2016. március 8-án a VMSZ a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Magyar Egység Párt (MEP) elnökei Újvidéken koalíciós szerződést írtak alá a 2016. április 24-ei választásokon való közös indulásról. A szerződés szerint a két szatellit párt köztársasági szinten a Vajdasági Magyar Szövetség listáját támogatta, tartományi szinten a VMDP és a MEP jelöltjei is szerepeltek a listán.

A VMDP és a MEP időközben gyakorlatilag eltűnt a politikai porondról.

Csorba Béla, a VMDP elnöke (2013. február 23-ától) időközönként jelentkezik ugyan még valamilyen közleménnyel, de – a jobb sorsra érdemes – pártja már nem számít tényezőnek a politikai életben. Nincsen még csak internetes honlapja sem. Legutóbb (talán a temerini szervezete), 2017. december 24-én, a Facebookon kívánt „kellemes Karácsonyi Ünnepeket a VMDP minden kedves ismerősének”.

A MEP-ről a közéletben úgyszintén nem hallani. A párt a 2013. június 12. közgyűlése óta nem tartott tisztújítást. Honlapján a legutóbbi bejegyzés a 2015. március 15-ei (!!) megemlékezésről szól, amit a „VMSZ törökbecsei szervezete rendezett”.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) jelenleg az egyetlen vajdasági magyar párt (a VMSZ-en kívül), amelyik megjelenik a közéletben. A pártnak – a Magyar Mozgalommal (MM) közösen – két képviselője is van a Tartományi Képviselőházban két képviselője is van. (A VMSZ-nek hat.)

A sajtóban a VMDP, úgy a nyomatottban, mint az elektronikusban, nem kap teret/nem jut szóhoz, mivel a Magyar Szó és a Hét Nap is a vémesz többségű Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányítása alatt van.  Csonka Áron, a párt elnöke, tartományi képviselő, 2020. január 21-én, „4 év után 8 percig” volt a(z ugyancsak az MNT felügyelte) Pannon TRV Közügyek c. műsorának vendége.

Úgy tűnik, a párt – nem tudni milyen okból kifolyólag – nem elég tevékeny, nem használja ki a lehetőségeket, hogy nagyobb választó bázisra tegyen szert, mint például lakossági fórumok, vagy szakértői tanácskozások szervezése, a párt álláspontjainak eljuttatása a hírügynökségekhez, stb. A honlapján is mindössze két januári vonatkozású információ található.

Csonka a Pannon RTV-nek megerősítette, hogy – a Szövetség Szerpiáért politikai tömörülés részeként – „bojkottálni fogják a választásokat”. – A testületi döntés arról is szól azonban, hogy ha a magyar közösség olyan helyzetbe kerül, amelyik megkívánná részvételünket a választásokon, akkor, természetesen, hajlandóak vagyunk erről tárgyalni” – tette hozzá.

Azt azonban nem fejtette ki, hogy kivel és miért tárgyalnának a részvételről? Ez a kérdés már csak azért is időszerű, mivel az Egy az öt millióból ellenzéki csoportosulás már hivatalosan bejelentette, hogy „indul a választásokon”.

Ebből az derül, hogy Csonka nyitva hagyta a választásokon való részvételt. Az is megtörténhet azonban, hogy mire eldönti induljon-e vagy se, már késő lesz a felkészülésre. (A filozófiából emlékszünk annak az öszvérnek az esetére, amelyik addig gondoskodott, hogy két szénaboglya közül  melyiket válassza, míg végül elpusztult.)

Csonkáéknak egyébként már van egy negatív tapasztalata a bojkottal kapcsolatban. A párt ugyanis nem vett részt a legutóbbi nemzeti tanácsi választásokon. Ennek az eredménye az lett, hogy elvesztette még azt a két mandátumát is, amit az előző (2014. évi) választásokon szerzett.

– A bojkott sikeres volt, mert a választási részvételt annyira alacsony lett, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak már nincs legitimitása – hangsúlyozza a politikus, aki szerint magáért beszél, hogy a 140 ezernyi, a választási névjegyzékbe feliratkozó magyarból csupán 34 ezren mentek el szavazni a VMSZ által állított Magyar Összefogás listájára”.

Ennek ellenére a – Hajnal Jenő vezette – testület úgy tesz, mintha a teljes magyar községet képviselné.

A Magyar Mozgalom (MM) 2015. augusztus 20-ai megalakulása után „egy ideig úgy tűnt, hogy […] akár Pásztorék komoly ellenzékét is képezheti”. Több hasznos politikai kezdeményezés és az MNT-ben szerzett öt mandátum ellenére azonban egyértelművé vált, hogy az „új mechanizmus csikorog” és mintha „kifulladt volna”.

Az MM, több más párttal együtt, bojkottálta a 2019. július 7-ei szabadkai helyi közösségi választásokat. A tevékenységét az is bénítja, hogy három „társelnök”, illetve triumvirátus irányítja. A történelemből tudjuk, hogy az ilyen vezetés sosem volt eredményes.

A „Hírfolyam” nevű internetes oldalon az utolsó bejegyzés a 2019. november 16-ai dátumot viseli, ami arról tanúskodik, hogy a – „véemsz B csapatának” is nevezett – MM váltságba került.

Maglai Jenő, a Szabadka Polgári Mozgalmának képviselő-testületi frakcióvezetője 2019. december 20-án bejelentette, hogy a szervezet „közös polgári listát indít a következő helyi önkormányzati választásokon”. Ez azonban nem jelent lényes változást a vajdasági magyar közösség választások előtti politikai viszonyaiban.

Pásztor Bálint, a VMSZ alelnöke, köztársasági képviselő szerint „meg lehet büntetni a VMSZ-t azért, mert az SZHP-vel koalícióban […] politizált, ám ennek a büntetési kísérletnek konkrét helyi önkormányzatokra lebontva az lehetne következménye, hogy például Magyarkanizsán, vagy Zentán szerb polgármester legyen”.

A következő hatalmi ciklusra vonatkozóan „egyetlenegy központi, mindennél fontosabb üzenet van: a vajdasági magyarok szempontjából fontos ügyeket kizárólag a VMSZ tudja képviselni a választásokat követően”– fogalmazott a junior Pásztor. Ebben burkolt fenyegetést is fel lehet fedezni.

Kérdés azonban, mi a jobb a vajdasági magyar közösség számára, az, hogy a VMSZ folytassa az eddigi, a közösség számára bizonyos elemeiben még megalázónak is nevezett politikáját, vagy a szavazók az urnától való távolmaradásával „büntessék” meg a pártot?

A magyar közösségre nézve a legjobb megoldás lenne, ha a VMDK és az MM közösen, vagy külön-külön is, vállalná a minden szinten való megmérettetést a VMSZ-el. Végre megtudnánk, hogy milyen támogatást élvez a szerb csatlós párt! Ennek azonban, sajnos, csekély az esélye, illetve csak akkor lenne lehetséges, ha a támogató aláírások számát tíz ezerről ezerre, vagy ez a szám alá csökkentenék.

A VMSZ-nek – a több mint tíz éve tartó egypárti és sikertelen uralma alatt – nem sikerült a magyar közösség egyetlen lényeges problémáját sem megoldani. A közösség állapota, de a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése is nem hogy nem javult, hanem – a számos rossz politikai döntés miatt, különösen pedig a fekete-vörös hatalomhoz való társulás óta – folyamatosan rosszabbodott

A magyar közéletben eluralkodott a politikai csönd és a kilátástalanság!

Bozóki Antal 

Hasonló bejegyzések