100 éve döntötték le Kiss Ernő nagybecskereki szobrát

100 éve írták a lapok:

A nagybecskereki Kiss Ernő szobor.

Az elbizakodott szerbek felfuvalkodott gőgjükben arra ragadtatták magukat, hogy Nagybecskereken a főtéren felállított Kiss Ernő 48-as tábornok szobrát ledöntötték. A főtéren keresztül haladó sínpárra beállítottak egy mozdonyt és a szobrot ehhez kötötték erős vasláncokkal. A lokomotívot elindították és az egész építményt magával rántotta. Bármennyire fáj is egy magyar szívnek, hogy porba dobják legszentebb emlékeinket ezek a sehonnai népek, még egy tiltakozó szavunk se legyen hozzájuk. Hadd élesszék a parazsat, legalább hamarább lángba borul majd fejük fölött a tető.

A magyar békeszerződés hatása a külföldön.

A francia lapok az Echo de Paris, a szocialista Humanité nagyon sokat foglalkoznak a magyar béke tervezettel. Ilyen címek alatt írnak: Magyarország kijelenti, hogy a béke elfogadhatatlan; Magyarország vitatja a szerződés katonai rendelkezéseit. A budapesti kormány a békeszerződés rendelkezései ellen. Newyorki lapok tudnak arról, hogy a békeértekezleten a magyar kérdésben nagy változások lesznek. A változtatások Magyarország érdekében az életkérdés jellegével bírnak, de Európa békéje miatt elengedhetetlenül szükségesek, amiért is a békekonferencia minden valószínűség szerint keresztül is viszi azokat.

Renner kancellár a nyugati vármegyékről.

Renner a külügyi bizottság ülésén kijelentette, hogy német Nyugat-Magyarországnak Ausztriához való csatolása életkérdés rájuk nézve és Nyugat-Magyarországról soha nem mondhatnak le. Eszerint Renner úr is ellensége a népszavazásnak és ha azt mégis megtartják, akkor már előre is lemondhatnak Sopronról.

Népszavazás Ny. Magyarországon.

Sopronban az ottani antant misszió előtt megjelent Moson vármegye küldöttsége, amely kérte a misszió elnökét, hogy egyetlen óhajukat, ejtsék meg a népszavazást Ny. Magyarországon, juttassa el a Párisi ötös tanács elé. A misszió vezetője úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg népszavazás fog dönteni a nyugati vármegyék hovátartozandóságáról. — Ha ez valóra válik, akkor a többi elszakított területeken se zárkózhatik el az antant a nép jogos kívánsága elől. Nem is kell nekünk nagyobb engedmény: csak népszavazás. Hogy nemzetiségeink hova szavaznak majd, azt már a csehek is románok is nagyon jól tudják, azért hadonásznak ellene, kézzel-lábbal.

(Egri Népújság – napilap, 1920. február 1 / 26. szám)

A városháza (egykori megyeháza) előtt, Kiss Ernő szobor

helyén ma Karađorđević I. Péter szerb király szobra áll

Romanelli közbenjárása Magyarországért.

Bécsből jelentik: Romanelli alezredes még Budapesten tartózkodása idején megígérte, hogy közbenjár az antantnál Magyarország érdekében. Szavát be is tartotta. Mint az olasz külpolitikai hírekből értesülünk, Romanelli Párisba utazott és a szövetségesek képviselői előtt szót emelt mellettünk. Kifejtette, hogy Budapesten tartózkodása alatt tág alkalma nyílott a magyar társadalom minden rétegével érintkezni és az a meggyőződése, hogy az ezeréves országnak, amelynek fiai az olasz nép fiaival már közös célokért véreztek, a nyugat védbástyája volt a keleti népáramlatok ellen, nagy küldetése van a jövőben és nem szabad egy háború magvát magában rejtő békével elintézni. Romanelli most az antant-hatalmak képviselőjeként Moszkvába utazik.

Guido Romanelli, a méltatlanul elfelejtett magyarbarát olasz alezredes

(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 1, 9. évfolyam / 26. szám)