Véres harcok a szerbek és montenegróiak között

100 éve írták a lapok:

Szerb mozgósítás.

A Chicago Tribune jelentése szerint a szerbek öt korosztályt mozgósítottak és ezeket valamint a bolgár határról elvont csapatokat is Dalmácia felé vonultatják.

Megtalálták a spanyol betegség szérumát.

A spanyol járvány szérumát Detre László dr., fővárosi egyetemi magántanár felfedezte. Detre dr. heteroprotein therapiát alkalmazott, azaz idegen savót visz az emberi szervezetbe. Az új szérumot multivalens vérsavónak nevezte el. A magyar tanár széruma ha azt a betegség első fázisánál alkalmazzák, meglepő eredménnyel jár,  a beteg 24 órán belül kilábal a bajból.

A hadifoglyaink jönnek.

Genfi jelentés szerint 200 ezer magyar fogoly elhagyta Szibériát és már Európában vannak. Helyzetük siralmas. Lerongyolt ruhában szenvednek a szigorú tél borzalmaitól, az éhség következtében szervezetük legyengült és pusztít közöttük a ragadós betegség!

(Egri Népújság – napilap, 1920. február 6, 7 / 29-30. szám)

A Muraköz népe a megváltást várja.

Budapest Csáktornya városának és az egész Muraköznek magyar lakossága táviratban kérte Apponyi Albertet, hasson oda, hogy ennek az országrésznek erőszakos elszakítása megakadályoztassák s népét a megszállók brutalitásából és kultúrátlanságából származó szenvedéseitől megváltsák.

Véres harcok a szerbek és montenegróiak között.

Bern. Podgoricánál ismét véres harcok folytak a szerb és montenegrói csapatok között. A csata folyamán két szerb század teljesen megsemmisült és számos halott maradt a csatatéren. A montenegróiak sok foglyot ejtettek.

(Esztergom és Vidéke, 1920. február 6, 7 / 29-30. szám)

A magyar válasz átadásának határideje.

Neuilly, február 5. (MTI szikratávirata.) Az a határidő, amit a magyar békedelegációnak a válaszadásra engedélyeztek, február 12-ikén délután 3 órakor jár le. A magyar békedelegáció ehhez képest február 12-ikén délután 3 órakor fogja átadni válaszjegyzékét.

A Nagykövetek Tanácsa külön bizottságot küld Magyarországba.

Párisból jelentik Az Est-nek:  A Nagykövetek Tanácsa, amely a régi Legfőbb Tanácsot helyettesíti ma elhatározta, hogy külön bizottságot küld Magyarországba, amelynek az a feladata, hogy a helyszínen tanulmányozza a magyarországi kérdést és tájékozódást szerezzen arra nézve, hogy mi az igazi kívánsága azon terület lakosságának, amelyet a saint-germaini szerződés Ausztriának ítélt. Párisba küldött munkatársunknak e jelentéséhez — írja az Est — még hozzáfűzhetjük azt a magánértesülésünket, hogy a nagykövetek értekezlete február 2-án tartott ülésén elvben már ahhoz is hozzájárult, hogy Nyugatmagyarország hovátartozása ügyében népszavazást rendezzenek.

A békedelegáció beszámolása.

Budapest, február 5. M. T. I. jelenti: Vasárnap délelőtt 10 órakor a miniszterelnökségi palotában minisztertanács lesz, amelyen a magyar békedelegáció be  fog számolni eddigi működéséről. A minisztertanácsban a kormány tagjain kívül részt fognak venni gróf Apponyi Albert, a békedelegáció elnöke, Horthy Miklós fővezér, gróf Teleki Pál, Popovits Sándor, báró Lersch Vilmos államtitkár főmegbízottak; Tóth Károly tábornok hadügyi államtitkár és Berzeviczy Béla vezérkari főnök.

A tótok propagandája.

Budapestről jelentik: Dvorzsák Győző, dr. Jehlicska Ferenc és dr. Kmoskó Mihály, a tót nemzeti mozgalom vezérei, a mai napon hosszabb külföldi útra indultak. Útjuk iránya Bécs, Svájc, Páris, London, Amerika. A propagandútnak legközelebbi célja az, hogy az antantkormányokkal megismertessék a tót nemzeti mozgalom legújabb fázisát és a bizonyítékok egész tömegévei támogassák a tót nemzeti és autonóm pártnak azt a követelését, hogy a felvidék Magyarországhoz népszavazás útján visszacsatoltassék. Dvorzsák egyenlőre Európában marad és Londonból fogja irányítani a sajtót és felvilágosító munkásságot. Jehlicska és Kmoskó Amerikába utaznak és ott szervezik meg a tót munkásságot.

Románia nem akarja a magyar területeket kiüríteni.

Budapest, február 6. Bécsből jelentik: Az antantlapok közölték azt az ultimátumszerű jegyzéket, amelyet a megszállott magyar területek kiürítése ügyében a Legfőbb Tanács a román főparancsnokhoz intézett. Románia egyáltalán nem hajlandó a szövetségesek Legfőbb Tanácsa határozatát respektálni. A román kormány a múlt héten jegyzéket intézett az összes nagyhatalmakhoz, amelyben tiltakozik a magyar területek kiürítésére vonatkozó parancs ellen. A román kormány a magyar békejegyzékkel szemben azt követeli, hogy az antant a Tiszát szabja meg végleges határul, mert a békeszerződésben megjelölt határ stratégiai szempontból rendkívül kedvezőtlen és egyáltalán nem biztosítja Románia uralmát Erdély felett, mert egy később bekövetkező meglepő magyar támadás esetén a határvédelem nagy nehézségekbe ütköznék. A jegyzék arra is hivatkozik, hogy Nagyrománia keleti határait Szovjet-Oroszország állandóan veszélyezteti és hogy a román hadsereg kellően védekezhessék, szükséges, hogy nyugaton olyan határai legyenek, amelyeket csekély létszámú haderővel tarthat fenn.

Ennek a jegyzéknek a támogatására a román kormány Párisba küldötte rendkívüli diplomáciai misszióval Cantacousene herceget és Gika herceget. A nagyhatalmak Románia újabb jogosulatlan követeléseit semmi szín alatt sem teljesítik és amennyiben a román kormány február hó 15-ig nem üríti ki a megszállott magyar területeket a békeszerződésben megszabott határokig, az antant retorzióval él. Egyesek szerint fennáll még annak a lehetősége is, hogy Romániát teljes blokád alá helyezik, sőt a szövetségből kilépettnek tekintik. Közelebb a magyar kérdés alakulásában nagy fordulatok várhatók. Itteni diplomáciai körök megerősítik azt a hírt, hogy a lengyelországi kormány Magyarország érdekében erélyes hangon interveniált az ötös tanácsnál.

A bolsevizmus Szerbiában.

Laibach, február 4. Belgrádból jelentik: A közlekedési és belügyminiszter magukhoz hívatták a szerb kommunisták vezéreit és közölték velük, hogy a szerb kormány miféle intézkedéseket határozott el a bolsevizmus és a Timok-vasúton kitört zavargások ellen. Arra az esetre, ha a bolsevisták további zavargásokat támasztanának, elhatározott szándéka a kormánynak, hogy az összes kommunista-vezéreket letartóztatja és a Dalmát-szigetre internálják.

1919-ben 14.000 embert ítélt halálra az orosz-szovjet

A Magyar Kurír jelenti: Mint a Morning Postnak Stockholmból jelentik, 1919 folyamán a moszkvai szovjet rendkívüli törvényszéke, a hivatalos adatok szerint, 14.000 embert ítélt halálra. A jelentés szerint a bolsevisták titkos tevékenysége élénkebb, mint valaha.-Ügynökeik most állandóan nagy pénzösszeget szállítanak Finnországba, ahol a legutóbbi hét folyamán 30 ilyen kiküldöttet tartóztattak le.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 6, 7, 9. évfolyam / 29-30. szám)