„Rémálom Bácskában”

100 éve írták a lapok:

Rémálom Bácskában.

Mind sötétebb képeket festenek a bácskai és szabadkai viszonyokról azok, akiknek sikerül átjutni a demarkációs vonalon. Újabban egy bácskai menekült a következőket beszélte el:

A szerbek szigorú statáriumot (rögtönítélő bíráskodást – A szerk. megj.) rendeltek el. Ezalatt az ürügy alatt ártatlan embereket fognak el és minden ok nélkül halálra ítélnek. Naponta öt-hat kivégzés is van. Egy napon kiraboltak egy szerb kertészt, elfogtak két embert, statáriális bíróság elé állították őket és kivégezték. Másnap kiderült, hogy ártatlanul haltak meg: kézrekerítették az igazi rablókat.

A szerb hatóság az összes magyar lapokat betiltotta, a cégtáblákat átfestette, a színházakban magyar nyelvű előadásokat nem tartanak.

A szerb hatóságok óriási adót vetettek ki. Mindennaposak az árverések, mert a lakosság a reá kiszabott hatalmas összegeket nem tudja kifizetni.

A lakosság, beleértve a svábokat, tótokat és a szerbeket is, szeretnék, ha újra magyar fennhatóság alá kerülnének. Tömegesen ítélnek halálra embereket, mert szerbellenes kijelentéseket tettek.

Állatárak a szerbek által megszállott területen.

A szerb kormány Bácskában, Bánátban és Baranyában az élő állat árát a következőképpen maximálta: sertés 16-17 korona, szarvasmarha 8-10 korona. A szerb kormány állítólag nem akadályozza meg az állatok kivitelét.

(Forrás: Halasi Újság, 1920. február 16. / 20. évfolyam 6. szám)

Enyhítések a magyar békeszerződésben.

Neully, február 16. (A MTI szikratávirata.) A Matin londoni különtudósítója jelenti, hogy egyes hatalmak hajlandók Magyarországnak olyan enyhítéseket tenni, amelyek a békeszerződéssel összeegyeztethetők.

Nyolcnapos határidő a magyar békedelegációnak.

Páris, február 16. (MTI szikratávirata.) Az a nyolcnapos határidő, amelyet a Legfőbb Tanács a magyar békeküldöttségnek adott, hogy megszerkessze, kinyomtassa azokat a jegyzékeket, amelyek a békefeltételekhez fűzött észrevételeit tartalmazzák, pénteken, 13-án kezdődik. A Legfőbb Tanácsnak ezt az elhatározását a magyar békedelegációval a Legfőbb Tanácsnak Londonban kelt közlése útján hozták tudomására.

Angol képviselő a magyar jog mellett.

Neuilly, február 16. (MTI szikratávirata.) A Morningpost pénteki számában közli sir David Maclean képviselőnek Ausztriára és Magyarországra vonatkozó kijelentéseit. A képviselő többek között a következőket mondotta:

— A volt osztrák-magyar monarchiának helyzete igen nagy nehézségeket okozott. Új államok alakultak és ezeknek az új államoknak kormányai egymástól teljesen függetlenül végzik tevékenységüket, vámrendszerük pedig teljesen kaotikus állapotban van. Csak egy módon lehet ezeket az új államalakulatokat kezelni, ez a mód az, hogyha tisztán gazdasági szempontból határozzuk meg politikánkat, aminek folyománya az, hogy a teljes szabadkereskedelmet kívánjuk ezek közölt az új államok között. Azzal, ami most a volt osztrák-magyar monarchia területén történt, a zavaroknak új forrását teremtenék meg. A magyar határ különösen helytelenül van megállapítva Románia felé, minthogy nagyszámú olyan lakosság kerül román uralom alá, amelyet magyar uralom alatt kellett volna hagyni. Azt javaslom tehát, hogy pártatlan bizottságot küldjenek ki a határkérdés megvizsgálására.

Maclean beszéde után — írja a Morningpost — Balfour felállt és a következőket mondotta:

— Azt hiszem, hogy igen tisztelt barátom teljesen tévesen ítéli meg a tényeket. Azt hiszem, hogy a megállapított határ valószínűleg a legjobb (?), amelyet találni lehet. Ezek a kérdések igen nehezek azért, mert kétségtelen ugyan, hogy a legirányadóbb szempont a lakosság nemzetiségének szempontja, azonban a határok megállapításánál nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni a vasúti forgalom, a gazdasági összeköttetés és a katonai határok szempontjait sem. Ezeket a kiegészítő szempontokat mindig figyelembe kellett venni és mindig figyelembe is vették (!), amidőn a párisi békeértekezlet ezekkel a nehéz problémákkal foglalkozott, úgy hogy amidőn az igen tisztelt barátom pártatlan bizottság kiküldéséről beszél, amely a határokat újabb megfontolás tárgyává tegye, azt hiszem, nem tudja, hogy minő gondos és részletes tanulmányok történtek a határok megállapításánál (!).

Apponyi Horthyt ajánlja ideiglenes államfőnek.

Budapest, február 16. (MTI) Gróf Somsich külügyminiszter a neuillyi békedelegációtól a következő táviratot kapta:

 — „Az államfő személyét illetőleg többek kérdésére kijelentem, hogy minden más kombináció kizárásával Horthy Miklós megválasztását tartom egyedül helyesnek és ezt teljes mértékben támogatom. Apponyi Albert“

(Forrás: Délmagyarország, 1920. február 17, 9. évfolyam / 38. szám)

Népszavazás — Nyugat-Magyarországon.

A magyar kormány javaslatot tett Renner osztrák kancellárnak, hogy a vitás területek sorsáról barátságos utón népszavazással döntsenek, melynek az eredményét a magyar kormány elismeri, bármilyen legyen is az. Ha Ausztria stratégiai okok miatt ragaszkodik a nyugati vármegyékhez, megnyugtatásképpen mi ezen a területen a katonaságot a minimumra redukáljuk.

A főrendiház

— mint tudósítónk jelenti — a nemzetgyűléssel kapcsolatban ülést tart. Az ülésen részt vesz József főherceg is. Ez mindenesetre szenzációs fordulat a politika gyorsan változó eseményei közepette.

Szegedet, Hódmezővásárhelyt és Makót

a románok kiürítették. A kiürítést nagy rombolás előzte meg.

(Egri Népújság – napilap, 1920. február 17 / 38. szám)

Kun Béla sehol sem kell.

Bécs. Kun Bélát ma szállították Stockerauba erős csendőrfedezet mellett egy ottani szanatóriumba. A város lakossága, mint a környék parasztsága élesen tüntet befogadása ellen. A parasztok azzal fenyegetőznek, hogy beszüntetik az élelmiszerszállítást, ha Kun Bélát el nem távolítják onnan. A lakosság egy küldöttsége a bécsi kormányhoz utazott, hogy tőle ily értelmű határozatot eszközöljön ki.

Egyheti haladék.

London. A miniszterelnökök tanácsa a magyar békedelegációnak egyheti haladékot adott a hátralévő jegyzékek benyújtására.

(Esztergom és Vidéke, 1920. február 17 / 38. szám)