Labanék támogatják a vukovári szerbeket (Kinek a pénzén?)
A „Szlavónia és Baranya” Helytörténeti Egyesület fennállása 20. évfordulója megünneplésének csúcspontja a Szabadka város és a vukovári községek közös tanácsa közötti megállapodás aláírása volt.
Ebben nem lenne semmi rossz, ha az említett dokumentum valóban azt jelentené, hogy Szabadka támogatása (amelyről nem lehet tudni, hogy csak erkölcsi jellegű-e, vagy az anyagiakra is kiterjed, s ha igen, mennyibe kerül a szabadkaiaknak) valóban a gazdaság és kultúra terén valósulna meg és nem az aktuális szerb politikát szolgálná.
Van rá okunk, hogy kételkedjünk a jó szándékban, főleg annak tükrében, amit Bogdan Laban polgármester mondott.
Szavai szerint „a megállapodás célja a Vukovár-Szerémség és az Eszék-Baranya megyében élő szerbek nemzeti jogainak és intézményeinek erősítése, ami a regió békéjét és stabilitását szolgálja, s amit Aleksandar Vučić is szorgalmaz, főleg ha a szerbek érdekeiről van szó, bárhol is éljenek„.
A vezér istenítése tehát ezúttal sem maradhatott el.
Srđan Jeremić, a vukovári község közös tanácsának elnöke nem is titkolta, hogy „az 1997. márciusában létrejött tanács elsődleges célkitűzése a Horvátországban élő szerbség helyzetének javítása.”
Mi köze ehhez a szabadkai lakosság zömének? – kérdezhetné valaki. Erre nem lenne könnyű választ adni.
Igor Preradović, a „Szlavónia és Baranya” Helytörténeti Egyesület titkára
megköszönte a szabadkai polgároknak, hogy „a kilencvenes években nagylelkűen befogadták a Szlavóniából és Baranyából, valamint a többi háború sújtotta területről érkező menekülteket.”
Itt egy kicsit melléfogott, ugyanis a szabadkaiakat senki sem kérdezte: a városra ráerőszakolták az „izbeglicákat”, aminek következtében teljesen felborult a lakosság nemzeti összetétele és alaposan megváltozott Szabadka arculata.
(Alapinformáció: subotica.com, fotó: super-info.rs)
