100 éve: A bácskai svábok és szerbek harca

100 éve írták a lapok:

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A bácskai Szilberek (Brestovac) községben a szerbek sorozásra rendelték a sváb legényeket. A svábok azonban nem jelentek meg a sorozáson, hanem csoportokba verődtek. Az egyik csoport minden rossz szándék nélkül a szerb pópa lakása felé közeledett, mire a szerb pópa ablakából három lövés dördült el. Erre a svábok felbőszülve berontottak a szerb pópa lakásába és mindent összetörtek. A szerb főszolgabíró két fiatal sváb legényt lecsukatott akiket azonban a svábság követelésére szabadon kellett bocsátani. Este a szerb lakosság kivonult a községből és reggel felé a felfegyverzett sztapári testvérekkel visszajöttek, mire a szerbek és a svábok között valóságos csata fejlődött ki. Most a szerb csendőrség is beleavatkozott és 310 sváb legényt bekísért Hódságra, ahol azután húszas csoportokban vitték őket sorozásra.

A svábok elkeseredése és ellenállása az egész vonalon fokozódik, mert a magyar állam, fennhatósága alatt önerejükből teremtett évszázados kultúrájukat, szabadságukat és jövőjüket veszve látják.

(Forrás: Friss Újság, 1920. március 14, 25. évfolyam, 64. szám)

Nem változtatják meg a magyar békefeltételeket (?)

Tíz nap alatt alá kell írni a szerződést. A magyar hadifoglyok hazaszállítása.

Páris, március 15. (MTI) A Tempsnek jelentik félhivatalos londoni forrásból: A Legfelsőbb Tanács elhatározta, hogy nem változtatja meg a magyar békeszerződést. A magyar javaslatok nem jelentenek egyebet, mint a régi  monarchikus rendszer újból való bevezetését. A Legfelsőbb Tanács döntését néhány nap múlva fogják közölni a Párisban levő magyar delegációval, ezután felszólítják Magyarországot, hogy 10 napon belül írja alá a szerződést.

Páris, március 15. (MTI) A nagykövetek konferenciája megvizsgálta a magyar békedelegációnak katonai, repülésügyi, valamint a haditengerészeti intézkedések módosítására vonatkozó kívánságait. A kívánságokat elutasították.

Neuilly, március 15. (MTI szikratávirata) A magyar békeküldöttség gróf Apponyi Albert elnöklésével értekezletet tartott a Franciaországban levő magyar hadifoglyok hazaszállítása érdekében. Az értekezleten megbízták Kirchner Sándor alezredest, Walter Emil tanácsost és Csáky István gróf titkárt, hogy nyomban lépjenek tárgyalásba a francia kormány kiküldötteivel a hazaszállítás ügye részleteinek megvitatásáig. A magyar megbízottak mindent megtesznek, hogy a hazaszállítás útjába álló akadályokat elhárítsák. A békeértekezlet ugyanis elvileg megengedte, hegy ezeket a hadifoglyokat még a békeszerződés aláírása előtt hazaszállítsuk, de egyébként a hazaszállításra vonatkozólag minden tekintetben ragaszkodott a Magyarországnak tett békeajánlat feltételeihez.

Neuilly, március 15. (MTI szikratávirata) A magyar békeküldöttség jegyzéket kapott a békeértekezlettől, amelynek értelmében elvben megengedi, hogy azokat a magyar hadifoglyokat, akik még Franciaországban vannak, a béke aláírása előtt hazaszállítsák. Ennek a határozatnak végrehajtását külön tárgyalásokon fogják megvitatni, amelynek fonalát nyomban fel is veszik.

Március 15-ikének ünneplése a fővárosban.

Budapestről jelentik: A főváros lakossága vasárnap kegyeletes ünnepségeket rendezett a március 15-ike emlékezetének. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának belvárosi helyiségében a keresztényszocialista tanítók és tanárok rendeztek ünnepséget. Az ünnepi szónok Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter volt, aki a nemzeti újjászületés fázisairól beszélt. Délután négy órakor impozáns menetek vonultak végig Budapest utcáin. Az ünneplő közönség a  Petőfi-szobor előtt gyülekezett, hogy ott ünnepelje meg március idusát. A zászlók alatt nemzeti dalokat éneklő felvonulók félötkor érkeztek a szoborhoz, ahol elsőnek Pók János beszélt az Ébredő Magyarok nevében. Nagyhatású beszéde után Batta János elszavalta „Faltámadunk” cimű költeményét és utána Szabó Dezső tartott tüzeshangú beszédet, amelyben tetteket követel az uralomra jutott keresztény kurzustól. Bakó János, a Nemzeti Színház művésze Petőfinek a „Ledőlt szobor” című költeményét, majd Ruysl Rezső a „Riadó” című költeményét szavalta el. Az ünnepi beszédet itt is Haller István miniszter tartotta, megemlékezve a múlt március szomorúságáról és a mai március boldog felszabadultságáról.

(Forrás: Délmagyarország, 1920. március 16, 9. évfolyam / 62. szám)

Az amerikai magyarok tiltakozása

Washingtoni jelentés szerint több mint százezer amerikai magyar aláírásával ellátott memorandumot intéztek a szenátushoz azzal a kérelemmel, hogy Amerika tagadja meg a békeszerződés ratifikálását, ha a Magyarországra kényszeríteni szándékozott kötelezettségeket és egyéb súlyos feltételeket lényegesen nem enyhítenék. A Magyarországgal szemben támasztott békekövetelések egy milliós nép igába hajtását jelentik, amihez a kultúrának egyetlen tényezője sem adhatja beleegyezését, de legkevésbé Amerika, a népszabadság szirtje.

Több mint nyolc milliárdot raboltak a románok Debrecenben

Hétfőn délután megérkezett Debrecenbe az entente jóvátételi bizottsága egy olasz tábornok vezetésével. hogy az oláh megszállás alatti károsodásokat felbecsülje. A városi tanács a részleteket későbbi időre ígérte a bizottságnak, ez alkalommal csupán a közvagyonban és magántulajdonban esett károk kerek összegét mondotta jegyzőkönyvbe. E szerint Debrecenben a románok 8 milliárd korona értékű kárt okoztak, az államvasúti gépjavító műhely elrabolt teljes berendezése egymaga kétmilliárd koronára rúg, a többit a város és a gazdaközönség szenvedte elhurcolt javakban. Bejelentette továbbá a tanács, hogy a megszállás alatt a városban 44 gyilkosságot követtek el az oláh martalócok. Az entente bizottság megdöbbenve hallotta a jelentéseket és megtekintette azokat a helyeket, ahol a károkat okozták. Hajdúmegye községeiben eddigi megállapítások szerint több mint 223 gazdát gyilkoltak meg az oláhok.

(Forrás: Pesti Napló, 1920. március 16, 71. évfolyam / 65. szám)