Furcsa és szokatlan húsvéti szokások
A tojásfestés és locsolkodás nekünk, magyaroknak a húsvéti hagyomány része, számos országban azonban sokkal furcsábban képzelik el a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét – írja összeállításában a 24.hu.
A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, hiszen a hívek nagypénteken Jézus keresztre feszítésére, vasárnap pedig minden ember bűnét megváltó feltámadására emlékeznek. Az ünnephez Magyarországon is számos népszokás kötődik, melyek az elmúlt évtizedekben megfakultak ugyan, a tojásfestés és a locsolkodás azonban számos helyen még tartja magát.
Mindez azonban ártatlan semmiség ahhoz képest, ami a világ más országaiban húsvét címén történik. Ma ezek közül mutatjuk be a legmeglepőbb szokásokat.
Vajból bárányt
Lengyelországban, Szlovéniában és Oroszországban a húsvéti menü fontos – de a világ számos más pontján előregyártva is elérhető – része a vajból faragott bárány, hiszen évszázadokkal ezelőtt szerencsehozó jelnek gondolták, ha valaki egy báránnyal találkozott, aminek formáját a Gonosz egyedüliként nem tudja felvenni, hiszen az az ártatlan jóság, és egyben Krisztus jelképe.
Csak a krimi
A gyönyörű fjordokkal csipkézett Norvégiában az emberek szeme húsvétkor a tévéképernyőkre, vagy nyomdaillatú könyvekre tapad, hiszen a különböző csatornák ekkor mutatják be a legújabb krimisorozatokat és bűnügyi filmeket, a könyvkiadók pedig egymással versengve jelentetik meg a rejtélyes eseteket felderítő nyomozók kalandjait.
A szokás az utóbbi évtizedekben annyira elharapózott, hogy a családok sokszor az elszigetelt hegyi pihenőházaikba vonulnak vissza, teljesen átadva magukat a történetek adta élménynek, ami nem csak a televízióban és a könyvekben, de a tejesdobozok oldalán is vár rájuk.
Vesszővel a lányokra
Magyarországról már jórészt eltűnt, Szlovákiában és Csehországban ma is élő szokás a locsolkodást helyettesítő vesszőzés (=sibálás), aminek keretében a legények az – általában fűzfavesszőből font – sibával, egy sibálóvers kíséretében finoman megcsapkodják a lányokat, akik ettől a hagyomány szerint fiatalabbak és szebbek is lesznek.
A versek sokszor persze nem épp kedvesek – a Magyar Néprajzi Lexikon által hozott két példa legalábbis egyáltalán nem tűnik annak:
Keléses ne légy,
Bolhásos ne légy,
Esztendőre frissebb légy!
Sidiridi jó légy,
Friss légy,
Keléses ne légy,
Ha valahová küldenek, fuss!
A lábaid jó futók legyenek (lábára üt)
Kezeid jó mosogatók legyenek (kezére üt)
A fejed ne fájjon (fejére üt)
Sidiridi váltsd ki magadat!
A korbácsnak is beillő tárgyat az eset elszenvedői aztán szalagokkal díszítik fel, majd vendégül látják a fiúkat, vagy legalább tojással ajándékozzák meg őket.
Mindennek az inverze a suprikálás, mikor a szlovák-magyar érintkezési területeken élő lányok csapkodják meg a locsolókat.
Boszorkányok az utcán
Furcsaság tekintetében kevesen tesznek túl a finneken, hiszen a skandináv ország fiataljai az ünnepen boszorkánynak öltöznek, és kezükben sokszor seprűvel járják az utcákat, édességet gyűjtve.
Cigaretta a fán
Az alig nyolcmilliós óceániai állam, Pápua Új-Guinea katolikus lakói nem bízzák a véletlenre: csokoládé helyett inkább a dohányt és a cigarettát részesítik előnyben húsvétkor, így a templomok előtti húsvéti fákat is ezekkel díszítik fel az ünnep idejére.
Krisztus szenvedésének megidézése
A Fülöp-szigetek a Föld negyedik legnagyobb keresztény országa, hiszen a vallás felé egy híján ötszáz éve, 1521-ben nyitó állam több városában önkéntes keresztre feszítéseket tartanak, a megfeszítés helye felé tartó jelentkezőket pedig hátukat korbácsoló férfiak követik.
A szokást a katolikus egyház nem tartja helyesnek, de betiltására és szabályozására máig sem került sor, így a tucatnyi ember önkínzása az esemény minden évben számtalan helyi és külföldi nézőt vonz.(Forrás: 24.hu)
