Milyen alapon válogat a koronavírus?
A sűrűn lakott New Yorkban pusztít a koronavírus, Delhiben alig. Az elöregedett Észak-Olaszországban sokan haltak meg, Japánban nem. A forró afrikai országokban kevés a beteg, Brazíliában sok.
A volt szocialista országok előnye, hogy az emberekben még megvan a rutin a válsághelyzetek kezelésére. Legalábbis Barbu Mateescu román szociológus ezzel példálózik.
Ceausescu idején még az 1980-as években is élelmiszerhiány tette találékonnyá az embereket. Az egészségügyi ellátás pedig ma is olyan, hogy az emberek inkább betartják a korlátozásokat, nehogy kórházba kelljen kerülniük.
Szerepet játszik az is, hogy a riasztó olasz példa nyomán Kelet-Közép-Európa és a Balkán több országában viszonylag hamar vezettek be korlátozásokat.
A londoni The Economist cikke annak alapján sorolja egy csoportba Románia mellett Szerbiát, Görög-, Horvát- és Lengyelországot (Magyarországot nem említi), hogy ott az emberek nemigen bíznak sem polgártársaikban, sem a kormányban.
Ez indokolhatja, hogy – például Svédországgal ellentétben – szigorú intézkedéseket vezettek be.
Vagyis, a diktatúrák kihasználták az előállt helyzetet…
(hvg.hu nyomán)
