„Szinte semmi remény nincs” – nem keresik tovább Erőss Zsoltékat
A hoparduc.hu oldalon vészjósló híreket olvashattunk a Magyarok a világ nyolcezresein expedícióról. A sikeres csúcstámadás után lefelé araszoló Erőss Zsolt és Kiss Péter folyamatosan életveszélyben volt.
„Rossz napra ébredtünk! A tegnapi remények szertefoszlottak. A rádiókapcsolat megszűnt Zsolttal. Tegnap délután három óra óta nem válaszol a hívásra! Petiről tegnap reggel 8 óra óta nem tudok semmit. Zsolt szerint elindult lefelé előtte. De ez egyáltalán nem biztos!
A biztos az: nincs rádiókapcsolat, a négyes tábor és környékének átvizsgálása után sincs nyomuk. Még egy kísérletet tettünk a koreai kollégákkal együtt (akiknek 2 sherpájuk és 2 mászójuk még a 4-es táborban van) egy szervezett, környék és a táborok átvizsgálására ma. Semmi eredmény!”
A Magyarok a világ nyolcezresein az alábbi közleményt fogalmazta meg: „A 2013-as Kancsendzönga (8586 m. Himalája, Nepál) Expedíció két csúcsmászója, Erőss Zsolt és Kiss Péter a csúcsról való ereszkedés közben 8000 méter körüli magasságban eltűnt!”
Előtte még kitűzte a csúcsra a székely zászlót…
Nem keresik tovább a magyar mászókat
„Nehéz kimondani, de szinte semmi remény nincs” arra, hogy a magyar hegymászók életben vannak – fogalmazott Vincze Szabolcs. Hozzátette: az szinte biztos, hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter 7600 méter – a 4-es alaptábor – fölött, a szabadban töltötte az éjszakát, a mentésükre küldött serpák ugyanis sem a táborban, sem a környéken nem találták őket.
A szóvivő valószínűsítette, hogy a serpák – saját biztonságuk érdekében – elindulhattak lefelé, arra azonban kicsi az esély, hogy visszafelé találják meg a két magyar hegymászót.
Közben a desnivel.com című spanyol hegymászó honlap már arról számol be, hogy a 11 hegymászó közül, aki meghódította a csúcsot, 5 életét vesztette. A cikk a koreai (Park Nam Su) és két sherpa (Phurba Sherpa és Vivas) mellett felsorolja a magyar Erőss Zsoltot és Kiss Pétert is. Az információ azért tűnik hitelesnek, mert a magyarok éppen azoktól a spanyol mászóktól, Carlos Soriától és Dani Salastól kértek segítséget, akik a 4-es táborban tartózkodtak már.
Magyarok a világ nyolcezresein
A magyar hegymászók a Kancsendzönga elérésével a világ 12., nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsát hódították meg a 14 közül.
A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14 nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A „nyolcezresek” közül immár csak az Annapurna és a K2 van – azaz lenne – hátra.
Az első magyar a Csomolungmán
Erőss Magyarország legeredményesebb hegymászója, 2013 májusáig tíz 8000 méter fölötti csúcsot mászott meg, legutóbb néhány napja jutott fel a nepáli Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára. Erőss Zsolt tíz nyolcezer méter feletti hegycsúcsot mászott meg (összesen 14 ilyen van). A tegnapelőtt meghódított Kancsendzönga a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsa. Első nyolcezres hódítása a 1999-ben a Nanga Parbat (8126 méter) volt, amelyet egy addig ismeretlen útvonalon mászott meg.
2002-ben oxigénpalack nélkül mászta meg a világ legmagasabb csúcsát, a Csomolungmát, ezzel ő volt az első magyar, akinek sikerült felérnie a csúcsra. Egy évvel később egy kilencfős csapattal felért a Gasherbrum II. 8035 méter magas csúcsára, 2005-ben a K2-t támadta, 8300 méterre jutott. 2006 „tavaszán nagy nehézségek árán sikerül expedíciónknak kijutnia a nepáli Dhaulagirihez (8167m), és, bár nagyon esélytelenné vált a csúcsmászásuk, neki mégis sikerült.
2007 nyarán a magyar hegymászás legsikeresebb expedícióját hozták össze: megmászták a Gasherbrum I. (8068 méter) és a Broad Peaket (8047 méter). 2008 tavaszán felért a Föld ötödik legmagasabb pontjára, a Makalu csúcsra. Egy évvel később felért a 8156 méter magas Manaslura. 2011-ben részt vett a Magyarok a világ nyolcezresein című sorozaton, amely során felért Lhoce 8516 méter magas csúcsára.
A 26 éves Kiss Péter a Magas Tátrában ismerkedett meg a hegyekkel, 18 éves kezdett hegyet mászni és barlangászni. Korábban szenvedélyes teljesítménytúrázó volt, 2003-ban és 2004-ben is elnyerte az Év teljesítménytúrázója díjat. Azóta az Alpok összes (82 darab) négyezer méter feletti csúcsát megmászta. „Ipari alpinistaként és barlangi túravezetőként is tevékenykedik, több kilométer barlangi feltárás fűződik a nevéhez, fő kutatási területe a Pádis és a Canin-fennsík” – írja róla az ikaland.hu.
Kiss Péter utoljára azt írta Facebookon, hogy „Tiszteletünket tettük Kőrösi Csoma Sándor sírjánál, és már vissza is jöttünk Nepálba. Útban vagyunk a Hegy felé, még 7 nap trekking az alaptábor.” Kiss tavaly hegymászófelszerelésben futotta le a Budapest Maratont.
Kuruc.info és Sport24 nyomán Z.D.