Trianon gazdasági hatásai – X. rész

A békeszerződés gazdasági hatásai.

Dr. Kresz Károly előadása.

X.

Igen súlyos terhet jelent azonban ez a rendelkezés pénzintézeteinkre; egyrészt, miután a megszállott területen levő fiókoknak betéteiket az illető megszálló állam valutájában kell kifizetniük, másrészt pedig, minthogy a háború folyamán előállott pénzbőség folytán a vidéki pénzintézetek és fiókok a budapesti anyaintézetekkel szemben fennálló tartozásaikat visszafizették, sőt Budapesten betéteket helyeztek el, amelyek a szerződés szerint szintén az elszakadt terület valutájában lennének fizetendők, miért is egész nemzetgazdaságunk szempontjából feltétlenül azt kell kívánnunk, hogy a békeszerződés ezen méltánytalan rendelkezése módosítást nyerjen.

Azt a súlyos rendelkezést, hogy az adósságunk a hitelező ország pénznemében fizetendő, még súlyosabbá teszi az, hogy azon adósságok kivételével, amelyek a megmaradó Magyarország állampolgárai és az elszakadó területek idegen alattvalókká vált állampolgárai közt állanak fenn, az adós és hitelező közötti közvetlen kiegyenlítést a békeszerződés eltiltja.[1] Ha a közvetlen érintkezés és kiegyenlítés lehetséges volna, a hitelező, mint kereskedőember bizonyára szem előtt tartaná adósának érdekét is és érdeke lévén azt továbbra is vevőjének megtartani, kétségtelenül inkább méltányos egyezséget kötne és fizetési haladékot adna addigra, amíg a valutáris viszonyok megváltozása a kiegyenlítést lehetővé teszi. Azonban lássuk, ehelyett mi történik? Az adós és hitelező között a tartozások rendezésére vonatkozó minden közvetlen érintkezést, a tartozások közvetlen megfizetését a szerződés megtiltja és kötelezi a szerződő feleket, hogy az ez ellen vétőket ugyanoly büntetéssel sújtsák, mint amelyek jelenlegi törvényeinkben az ellenséggel folytatott kereskedelemre vannak előírva, sőt kimondja, hogy a szerződő felek, tehát úgy az entente-államok, mint mi, minden eszközt fel tartoznak használni arra, hogy az ellenséges hitelezők és adósok összejátszását, vagyis közvetlen érintkezésüket felderítsék és megbüntessék.[2]

Az adósok és hitelezők közötti közvetlen érintkezés helyett minden egyes államban «vizsgáló és kiegyenlítő hivatalok« vagyis röviden clearing-helyek lesznek felállítandók és pedig az adós országban adós-hivatalok, a hitelező országban hitelező-hivatalok. Az összes tartozások és követelések ezen hivataloknál lesznek bejelentendők és a kiegyenlítés ezen hivatalok útján történik.[3] Súlyosbítja ezen rendelkezést, hogy az államra újabb veszélyt és terhet jelent, amennyiben az állam alattvalóinak tartozásaiért, ha fennállóknak elismertetnek, felelős, akár képes az adós a tartozást megfizetni, akár nem.[4] A leszámolásnál mutatkozó különbözetét az állam hónaponként készpénzben tartozik megfizetni, a Magyarország javára netán mutatkozó többlet azonban — és ez ismét jellemző az entente minden tekintetben igazságtalan és méltánytalan eljárására, — jóvátételi és minden egyéb köz- és magánadósságunk megfizetéséig visszatartatik.[5]

[1] 231. §. 4. pont a).

[2] 231. §. függelék 5. §.

[3]  23 . §. függelék.

[4] 231. §. 4. pont b) és függelék 4. és 1,4. §.

[5] 231. §. függelék 11. §.

Trianon gazdasági hatásai – I. rész

Trianon gazdasági hatásai – II. rész

Trianon gazdasági hatásai – III. rész

Trianon gazdasági hatásai – IV. rész

Trianon gazdasági hatásai – V. rész

Trianon gazdasági hatásai – VI. rész

Trianon gazdasági hatásai – VII. rész

Trianon gazdasági hatásai – VIII. rész

Trianon gazdasági hatásai – IX. rész

(Forrás: Egri Népújság – napilap, 1920. június 19. 19. évf. / 139. szám)

(Folyt. köv.)