Délvidék Kiemelt 

Menekültek a Bácskából

100 éve írták a lapok:

Harminchárom vagon menekült érkezett a Szeged-Rókus állomásra. Mind Bácskából jöttek. Nagyrészük hivatalnok, akik magyarságuk miatt váltak hontalanná. Elmondták, hogy a kiutasítottak lakásait szerbekkel telepítik be, úgy hogy Szabadkán, ahol békében alig volt magyaron és bunyevácon kívül más nemzetiségű lakos, most már tízezer szerbiai telepítésű  lakos van. Így van különben minden városban.

(Forrás: Pesti Hírlap, 1920. július 17, 42. évfolyam / 169. szám)

Csonka- Magyarország.

Tekintettel arra, hogy a békeszerződés ideiglenes aláírása megtörténét és ennek megfelelőleg ma már — bármennyire fájjon is nekünk — a békekötés szerinti Magyarországról is kell írnunk és beszélnünk, szükségesnek tartjuk, hogy hazánknak a békeszerződés szerinti területét általánosan használt egységes névvel nevezzük, amely névben kifejezésre jut az, hogy nem az egész Magyarországról van szó, amelyben tehát lemondás nincs. Ennélfogva Magyarországnak ezt a részét „csonka Magyarországnak“ nevezzük.

(Forrás: Halasi Újság, 1920. július 14. / 2. évfolyam 21. szám)

Ebben a hónapban valamennyiüket elhelyezik

A nyugati pályaudvaron ma délelőtt a megszállott magyar területek vagonokban lakó menekültjei között megjelent Grast Smith amerikai főmegbizott és Teudy angol ezredes, hogy személyes benyomásokat szerezzenek arról a véghetetlen nyomorúságról, amely ma sok száz üldözött magyar családnak osztályrésze. A pályaudvaron nyolc hosszú tehervonat áll, összesen kétezer vagon, melyeknek mindegyikében öt-hat család szorong. Amerika és Anglia képviselői végigjárták a vagonsorokat s mindenkitől megkérdezték, mikor és honnan menekültek, milyen atrocitásokat szenvedtek. A művelt nyugat kiküldöttei méltán háborodtak föl a hallott rengeteg gazság és kegyetlenség felett. Nagy János szőregi posta felügyelő esete a legtragikusabb. Három hete érkezett, a határon a szerbek elszedték minden ruháját, elrabolták minden értékesebb tárgyát, a kislánya zongoráját is visszatartották. Siralmasan berendezett vagonjában fog nemsokára napvilágot látni negyedik gyermeke. A szomszédságában Ridély Jenő Kolozsvárról menekült tanár lakik négytagú családjával, két kislánya komoly beteg.

A külföldi megbízottak mindenfelé biztató kijelentéseket tettek és megígérték, hogy tőlük telhetőleg segíteni fognak a vagonlakók sanyarú helyzetén. Elmenetelkor Teudy angol ezredes ezzel búcsúzott: Csak egy kis kitartás, Jövőre már minden jobban lesz.

itt említjük meg, hogy nemrégiben nagyobbszabású akció indult meg a vagonlakók elhelyezése érdekében, amely azokra is kiterjed, akiknek még vagon sem jutott, hanem ismerősüknél és rokonoknál húzódnak meg kegyelemzugokban. Húsz intelligens és önfeláldozó vagonlakó vállalkozott erre a nehéz feladatra s remélik, hogy még ebben a hónapban el tudják helyezni valamennyi vagonlakót. Budapesten csak az nyer elhelyezést, akit hivatali beosztása szigorúan ide köt. A budapesti beosztású hajléktalan menekültek hivatalos okmányaikkal jelentkezzenek az országos menekültügyi hivatal nyugati pályaudvari kirendeltségénél, mert csak azokat fogják elhelyezni, akik igényüket itt jelentik be.

(Forrás: Nemzeti Újság, 1920. július 9, 2. évfolyam/ 162. szám)

Hasonló bejegyzések