Káoszba fulladhat az amerikai elnökválasztás

Lépett már alelnök meghalt vagy lemondott amerikai elnök helyébe, de még soha nem fordult elő, hogy a választás előtt pár héttel az egyik esélyesről kiderült volna, mégsem tud indulni. Trump videót tett közzé a kórházból, amelyen azt üzeni: már jobban van, de ez nem oszlatta el a kétségeket. Az amerikai sajtó forgatókönyveket vesz sorra.

Donald Trump  – helyi idő szerint még szombaton – Twitteren azt bizonygatta, sokkal jobban érzi magát annál, mint amikor koronavírus-fertőzéssel előző nap a Walter Reed egészségügyi központba vitték, és hamarosan újra ereje teljében lesz.

– mondja a felvételen az elnök, régi kampányszlogenét ismételve meg.

Mindenesetre az elnök kezelése, valamint más vezető politikusok fertőzése nagyban befolyásolja az idei politikai menetrendet: 

– szünetel a kampánya, és kétségessé vált az elnökjelölti viták sorsa; a következő október 15-én lenne esedékes. (Ellenfelének, Joe Bidennek egyelőre negatív teszteredményei vannak, és a szeptemberi vitán nem mentek közel egymáshoz, kezet sem fogtak.)

– szenátorok is megfertőződtek, így bizonytalanná vált, hogy még a november 3-i választás előtt be tudják-e iktatni Amy Coney Barrettet, Trump (konzervatív) főbírójelöltjét. Ha egyes republikánus szenátorok nem tudnak szavazni, nincs meg a többség Barrett jóváhagyásához.

A választási vészforgatókönyvek azért kaotikusak, mert sok múlik azon, hogyan döntenek az egyes szövetségi államok. A történelmi precedensek régiek, gyérek, és nem túl relevánsak: eddig még mindig az lett az elnök, aki megnyerte a választást.

Leegyszerűsítve: nem a leadott szavazatok többségét kell megszerezni, hanem az egyes államok elektrorainak többségét. Ez sokszor nem ugyanaz a feladat.

1. Az első forgatókönyv szerint valamelyik esélyes elnökjelölttel még november 3-a előtt történik valami váratlan és sorsfordító. Ekkor a Republikánus Párt vagy a Demokrata Párt vezetősége – a saját szabályaik szerint – eldönti, ki lesz az új elnökjelöltjük. Azaz előreléphet Mike Pence alelnök, illetve (Biden helyére) Kamala Harris alelnökjelölt, de ez nincs kőbe vésve. Raáadásul az egyes államok választójogi szabályozása eltérő; ebből is káosz lehet.
2. A második forgatókönyv azt feltételezi, hogy ez az esemény november 3-a és december 14-e között következik be, vagyis már akkor, amikor már az amerikaiak szavaztak, de még nem ült össze az elektori testület. Ha vesztes kerül ki a képből, a helyzet egyszerű. Ha a győztes, akkor bonyolult. Ebben az esetben ugyanis a politikai elit kénytelen elvenni a hatalom egy részét a néptől, hiszen az emberek végül is nem arra szavaztak, aki végül is elnök lesz, a győztes páros alelnökjelöltje pedig – ez lényeges! – jogilag még nem megválasztott alelnökjelölt. E szerint a forgatókönyv szerint az elektorokon a sor, hogy határozzanak, de az egyes államok jogilag eltérően rendelkezhetnek arról, hogy mi is lenne a teendőjük.
3. A harmadik forgatókönyv azzal lép életbe, hogy 2021. január 6-án összeül az új összetételű kongresszus, amely jóváhagyja vagy nem hagyja jóvá az elektori szavazatokat. Ha megteszi, a helyzet egyszerűbb: a győztes innentől kezdve a már megválasztott elnök a január 20-i beiktatásig.
4. Ha nem, akkor – horribile dictu – akár a választások veszteséből is győztes lehet!

(Magyar és külföldi média nyomán)