A magyar olimpia és a délvidéki magyarok
Újra terítékre került a magyarországi, budapesti rendezésű olimpia ötlete, ezúttal 2032 a cél.
Január végén ülésezett először a beszédes, „Budapest 2032” névre keresztelt nyolc tagú bizottság, amelyben az olimpiai pályázathoz szükséges előkészületekről tárgyaltak a Magyar Olimpiai Bizottság által delegált küldöttek.
Hiszen sokan tudják, de még mindig nem elegen, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a Magyar Olimpiai Bizottság egyik életre hívója és alapítója nem más, mint a nagybecskereki születésű Kemény Ferenc.
Nagybecskerek és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
Kemény Ferenc a Délvidék harmadik legnagyobb városában, Nagybecskereken, Kohn családnéven látta meg a napvilágot, aki ezt magyarosították, így Kemény néven lett a magyarság és az emberiség nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő hőse. Magyarországi és németországi középiskolai tanévei után a Budapesti Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1883-ban matematika–fizika szakos, 1888-ban német–francia nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett. Közben, 1884–1885-ben Párizsban a Collège de France-on és a Sorbonne egyetemen képezte tovább magát, illetve nyugat-európai tanulmányutat tett.
Kemény Ferenc az 1880-as években, párizsi évei alatt került kapcsolatba, majd szoros barátságba Pierre de Coubertin báróval. Nézeteik megegyeztek az olimpiai gondolat felelevenítésének szükségességéről és a nevelés eszközeként való felhasználásáról. Amikor Coubertin Párizsban a Sorbonne-on 1894. június 16. és 23. között tartott alapító nemzetközi kongresszuson zászlót bontva meghirdette az ókori olimpiai játékok felújítását, és a zárónapon életre hívta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, természetes volt, hogy a távolmaradásra kényszerült magyar barátját, harcostársát is bevette az alapító atyák közé, így Kemény Ferenc személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike.
Kezdeményezője, szervezője és életre hívója volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak, mely 1895. december 19-én Budapesten, a Nemzeti Torna Egylet Szentkirályi utcai tornacsarnokának tanácstermében tartotta alakuló ülését, ahol a testület elnökének Berzeviczy Albertet, társelnökének Gerendai Györgyöt (a Magyar Atlétikai Klub képviselőjét), titkárának pedig Kemény Ferencet választották meg.
Így aztán az 1896. április 6-a és 14-e között Athénban lezajlott I. Olimpiai Játékok magyar sportdiplomácia megszületésére vonatkozó sikereit nem csupán Hajós Alfréd 100 és 1200 m-es gyorsúszásban elért kettős győzelme, Dáni Nándor 800 m-en kivívott 2., Kellner Gyula maratonin valamint Szokolyi Alajos 100 m-es távon elért 3., illetve hármasugrásban szerzett 4. és a méltatlanul elfelejtett Topavicza Momcsiló (Nádalj szülötte) birkózásban és teniszezésben elért 5. helye biztosította. (Ámbár egy 8 fős küldöttség számára ez is több volt mint hízelgő.) Az athéni játékok mögött ott állt a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökének, Berzeviczy Albertnek és titkárának, Kemény Ferencnek a magyar kultuszminisztériummal és ennek „szürke eminenciásával”, gróf Csáky Albinnal közös hallgatólagos manőverezése, amellyel elősegítették Coubertin báró és a görög királyi udvar athéni kormányzatban lévő ellenlábasainak visszaszorítását.Az athéni játékokon ugyanis a Monarchiából Keményen kívül nem jelent meg a sporthoz valamit is értő számottevő kultúrpolitikus. A cseh származású Jiri Guth Jarkovszkit ugyan beválasztották a NOB-ba, ő azonban nem jutott el Athénbe. A szabadkőműves páholy által ajánlott horvát Franjo Bucsár zágrábi köre felemásan reagált Kemény bekapcsolódást sürgető levelére, Ausztria NOB tagságának elismerésére pedig csak 1911-ben került sor. Nem volt tehát véletlen, hogy a Monarchia részéről csak Keményt érhette az a megtiszteltetés, hogy bekerült a játékok vitás kérdéseit eldöntő öttagú versenybizottságba.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagjainak nevét az első újkori olimpia színhelyén, az athéni stadionban őrzik márványba vésve. Ennek a híres sportpályának főbejárata előtt, egy kis olajfaligetben mondott franciául beszédet Kemény Ferenc a külföldi delegáció nevében az első újkori olimpiai játékok megnyitóján a felújítást finanszírozó görög Jeórjosz Avérof szobrának leleplezésekor.
A kapu előtt jobbra találjuk egy táblán aranybetűkkel a tizenhat alapító nevét. Legfelül Pierre de Frédy de Coubertin, a játékok újraálmodója. Alatta Dimítriosz Vikélasz, az első elnök és megint Coubertin mint az első főtitkár, valamint a tagok: Ernest Callot (Franciaország), Alekszej Butovszkij (Oroszország), William Milligan Sloane (Egyesült Államok), Viktor Balck (Svédország), Charles Herbert és Lord Ampthill (Nagy-Britannia), Kemény Ferenc (Magyarország), José Benjamín Zubiaur (Argentína), Jiří Guth-Jarkovský (Bohémia), D’Andria Caraffa és Mario Lucchesi-Palli (Olaszország), Maxime de Bousies (Belgium), Leonard Cuff (Új-Zéland) és Willibald Gebhardt (Németország).
Kemény Ferencet azonban fokozatosan háttérbe szorították. Olyannyira, hogy az 1896-os első újkori olimpia megtartásának 10. évfordulóján, 1906-ban Athénban rendezett jubileumi versenyek körüli viták nyomán lemondásra is késztették; 1907. április 4-én kelt levelével NOB- és MOB-tagságáról egyaránt lemondott, az 1908-ban tartott újjáalakuló közgyűlésre már meg sem hívták.
Az alkotóereje teljében lévő ember a további évtizedekben nem kapott teret az olimpiai mozgalomban való tevékenységre, s élete tragikus véget ért. Halálát követően évtizedeken át mély hallgatás övezte életútját. Csak a hetvenes évek végén lehetett ismét hallani róla, amikor előbb az egri sportcsarnok vette fel a nevét, majd a Testnevelési Főiskola szoborparkjában felállították emlékművét. Napjainkban már iskola őrzi nevét Egerben, szobrok, emléktáblák és róla elnevezett díj öleli körül emlékét, de életművének, kimagasló eredményeinek legszélesebb körben közkinccsé tétele, jelentőségéhez méltó hazai és nemzetközi kultuszának kibontakoztatása, igazságának kivívása még nem történt meg.
1995-ben a Magyar Olimpiai Bizottság megalapításának centenáriumát a Magyar Posta három bélyegből álló sorozattal köszöntötte. A nyitóértéket Kemény Ferenc arcképe díszíti „a MOB alapítója” megnevezéssel. A záróértéken vívók láthatók.
Szülővárosában, Nagybecskereken 1972. március 26-án, a XX., jubileumi olimpia előestéjén leleplezték Kemény Ferenc mellszobrát. Így állítottak példásan méltó emléket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagjának, a magyar olimpiai mozgalom elindítójának, az ifjúsági sport fáradhatatlan harcosának, az oktatás és nevelés reformjáért küzdő pacifista nemzetközi sportembernek, a békeharcosnak, az írónak.
Forrás: Magyarország a XX. században – Babits Kiadó, Wikipedia, Magyar Szó, Kis János – Vajda Attila Délvidéki magyar olimpikonok
