„Szabadka, Zombor, Újvidék…“ 🎵

80 éve írták a lapok:

Határvadászok vakmerő rohammal áttörték a szerb erődövet

A fiatal magyar honvédség harci készségének, mindent elsöprő erejének, átütőképességének volt ragyogó állomása az a harci tény, amellyel a nagyszombatra virradó éjszakán a villányi határvadász század áttörte a báni hegyek hatalmasan megépített erődjeit. A villányi határvadászok kapták azt a feladatot, hogy a hajnali órákban támadják meg a szerb erődítményvonal előtt álló erődítményeket, az úgynevezett „karaolákat”, onnan nyomuljanak előre és derítsék fel a mögöttük húzódó erődvonalat. A határvadászok természetesen nem rendelkeztek tüzérséggel, nehéz ütegekkel, úgy, hogy ez a feladat, amennyiben végrehajtják, egymagában is a legragyogóbb haditény. Fel kell tehát jegyeznünk, ezt az előretörést, mert minden tüzérségi támogatás nélkül dolgozó határvadászok nemcsak a parancsot teljesítették, hanem előrenyomulás közben az erődvonalat is áttörték és lehetővé tették, hogy a magyar honvédség nyomukban megindulva, felgöngyölje a szerbek vonalát, felszabadítja a baranyai háromszög terror alatt lévő  lakosságát.

Az egyik őrs három-négy ladikon kelt át a folyón, a másik a legnagyobb tűzben betört a pélmonostori megerősített cukorgyárba, a haamadik, amely 30—35 emberből állott, egy teljes lovasszázadot futamított meg és szinte percek alatt babonás félelemmel töltötte el a karaolák szerb legénységét.

Babonás félélemmel beszeltek a fiatal magyar  őrmesterről, Fehérváry Istvánról, aki a harmincegynéhány főnyi őrsével mindkét erődövet, tehát azt is, amely nem az ő feladata volt, áttörte és a nyomába előretörő gyalogsági századdal olyan helyzetet teremtett, hogy az erődövezet bekerítése, ezzel a szerb seregrész elvágása csapatrészeitől lehetővé vált.

De nem kisebb hősiességről, igaz magyar lendületről tettek tanúbizonyságot azok a határvadászok, akiket a pélmonostori cukorgyárat őrző szerbeket bekerítették. Az őrs alig harminc emberből állott de nem ijedt meg, nem adta magát, hanem vezetőjével az élén Zrínyi Miklósként kirohant, átvágta magát, az ellenség gyűrűjén, az ellenség gyilkos t tüzén és elfoglalta eredetileg kijelölt állását. Ennek az őrsnek támadása indította meg a lendületes magyar támadást, amely három nap alatt felszabadította az egész baranyai háromszöget és elérte a Dráva vonalát. E pillanatban már, nincs szerb katona ezen a területen és a csetnikektől való megtisztítás munkája folyik. Ez is rendkívül előrehaladt, egy nap múlva a baranyai háromszög lakosai újra élvezhetik a nyugalom. és a felszabadulás oly régen várt óráit. És mindezt a magyar honvédség bátorsága, lendülete, ötletessége érte el ilyen páratlanul rövid idő alatt.

 Magyar  rendőrök, postások, vasutasok Szabadkán

A honvéd propagandaszázad tudósítója pénteki beszámolójában az újvidéki állapotokról rajzol hű képet. Leírja, hogy a balkáni háború első napjaiban német repülőrajok támadták az újvidéki repülőteret, ahonnan csak egyetlen gépnek sikerült elmenekülnie. A repülőtér helyén a bombabecsapódások során tóvidék keletkezett…

A repülőtér személyzetének pánikszerű menekülésére vall az is, hogy az összes berendezéseket hátrahagyták. A repülőteret ezután a környéken tartózkodó csetnikbandák tartották megszállva, amíg a honvédek ki nem verték onnan őket. Szabadkán a katonai közigazgatás nyomban a honvédek bevonulása után munkába lépett. Megérkeztek a katonai közigazgatási parancsnokok mellé rendelt tanácsadók és szakértők, az utcákon szuronyos csendőrök és rendőrök cirkálnak a katonákkal és gondoskodnak a rend fenntartásáról. A vasutasok, a postások is megérkeztek már Szabadkára.  Rendelet jelent meg arról, hogy az összes pincéket, padlásokat be kell zárni és este 8 órától reggel 5 óráig polgári személy nem tartózkodhatik az utcán. Szabadka utcáiról egyébként eltűntek a cirill feliratok és a várost megtisztították a csetnikektől.

(Forrás: Délmagyarország, 1941. április 19., 17. évfolyam / 88. szám)

Horthy Miklós kormányzó elfogadta a neki dedikált „Délvidéki-Indulót”,

Horthy Miklós kormányzó elfogadta a neki dedikált „Délvidéki-Indulót”, Hadfy Hermann őrnagy szerzeményét.

Az utóbbi magyar történelmi eseményeknek érdekes és maradandó becsű velejárója az a pompás induló, amely napjainkban kél szárnyra; mégpedig nemcsak a Délvidéken diadalmasan előre nyomuló honvédeink, hanem a nagyközönség ajkán is. Halhatjuk sűrűn a rádióban is az új indulót, amelynek illusztris szerzője és szövegírója  Hadfy Hermann tényleges honvéd-őrnagy. De legszebb érdekessége Hadfy „Délvidéki Induló” című „legújabb szerzeményének az, hogy a daliás katona-zeneszerző eme legújabb művét vitéz Nagybányai Horthy Miklósnak, Magyarország kormányzójának dedikálta és a Főméltóságú Úr az ajánlást el is fogadta.

Hadfy Hermann őrnagy értékes zeneszerzői munkásságot végzett eddig is. Ő írta a Nemzeti Színházban legutóbb bemutatott ” Hol az igazság?” című színmű hatásos kísérőzenéjét, de ő a szerzője a „Ludovikás ellenforradalmi indulónak” a „Híradó csapat indulónak”, a „Honvéd-híradó indulónak”, valamint a híressé vált „Székely indulónak” és most a legújabbnak és legidőszerűbbnek, a „Délvidéki indulónak” is.

A  Délvidéki induló” szövege a következőképpen hangzik:

Szabadka, Zombor, Újvidék,

Honvédsereg virágra lép.

Visszatért most szent határunk,

Ősi földet jár a lábunk,

Szívünkben öröm ég!

Új hajnal fénye virradt ránk,

Nagyobb lett újra szent hazánk.

Visszatért szép Délvidékünk,

Visszaadta Horthy nékünk,

Vigyázott mireánk.

Érdekes, hogy Hadfy őrnagy fiatal hadnagy és főhadnagy korában a szép délvidéki  Versecen a 7. honvéd-gyalogezrednél teljesített szolgálatot és onnan is ment a harctérre. Részben régi emlékei, másrészt a mai történelmi idők és események hatása alatt írta meg nagy sikerű és pattogó ritmusú, színmagyar Délvidéki indulóját, amely bizonyára hamarosan éppolyan népszerűvé válik, mint a jeles katona-komponista többi műve./MTI/