80 éve írták: „Már a magyar csendőr őrködik Délvidék biztonsága fölött”
80 éve írták a lapok:
Már a magyar csendőr őrködik Délvidék biztonsága fölött
A magyar csendőr újból megjelent a 22 évig elnyomatás alatt állt Délvidéken. E vidék idősebb lakossága, nemzetiségre való tekintet nélkül, jól emlékszik a rend, a törvénytisztelet, igazságosság és becsület tisztes őrére. A szerb csendőr épp az ellenkező sajátosságot képviselte 22 éven át. Az erőszak, törvénytelenség, elnyomás és megvesztegetés őreként szerepelt, éppen azért a két intézmény közötti különbséget ez az idősebb generáció nagyon is jól tudja. Az újabb nemzedék azonban már csak a szerb csendőrt ismerte s annak tulajdonságaitól iszonyattal fordul el. Aki azonban ismeri a magyar csendőrség intézményének kifogástalan magatartását, egy percig sem kételkedhetik benne, hogy a fiatal generáció bizalmatlansága is hamarosan el fog oszlani, mihelyt megismerkedik a kakastollas közbiztonsági vitézekkel.
Igaz talán azok is, akik az összeomlás előtti időkben ismerték meg a magyar csendőrt, túl messzemenő igényekkel fognak fellépni velük szemben. Évtizedes igazságtalanságok és súrlódásos pergőtüzében kell tehát az újonnan megjelent magyar csendőrnek igazságot szolgáltatnia ás közmegelégedéssel kell betöltenie helyét.
A nehéz feladat megkönnyítésére a katonai közigazgatás utasításokkal látta el a csendőröket, amelyben leszögezi az irányelveket, amelyek figyelembevétele mellett sikeresen oldhatják meg a reájuk bízott feladatot. A magyar közvélemény örömmel üdvözli az efajta intézkedéseket, mert az egyöntetű eljárás és a múlt tapasztalatait érvényesítő bölcsesség feltétlenül közmegelégedést fog kiváltani a visszacsatolt területeken.
A komolyság és határozottság az első és elengedhetetlen kelléke a csendőr eredményes működésének. Az utasításban azonban felhívják a figyelmet arra, hogy ezek a tulajdonságok csak megértéssel párosulva teszik teljessé a csendőr munkáját. Csak akkor támad megelégedés ebben az országban, ha igazságot, pártatlanságot és jogbiztonságot nyújtunk a nemzetiségeknek is,nem úgy, mint ahogy tették azt a közelmúltban összeomlott utódállamok.
Bántó és lekicsinylő vagy egyenesen sértő magatartást még akkor sem tanúsíthat a csendőr, ha vérforraló bántalmakra is gondol vissza, vagy annak megtorlását foganatosítja.
A nemzetiségek megnevezésében olyan neveket kell használnia, amelyeket az illető nemzetiségek maguk számára nem tartanak sértőnek, így a „rác” és a „krovát” népi elnevezést a csendőr sohasem veheti a szájára.
A nyelveket és szokásokat tiszteletben kell tartania; ha valamelyik nemzetiséghez tartozó egyén nem tud jól magyarul, türelemmel kell őt kezelni. Nem szabad átvennie az utódállamokban dívott sértő szokást, hogy az egyes közegek csak az államnyelven érintkeztek a más ajkú nemzetiségekkel is. A csendőrök, ha gyengén is tudják az egyes nemzetiségek nyelvét, igyekezzenek azt használni, ha más nyelven nem tud az illető.
A hatalmaskodás, durvaság és bántalmazás a letűnt világ boldogtalan emléke kell hogy maradjon;
A magyar fajt jellemző állambölcseleti felfogásra vall az az intézkedés is, hogy a bevonulás előtti magyarellenes magatartás miatt senkit se vonjanak felelősségre. De a bevonulás utáni államellenes magatartással szemben szabályszerű eljárást rendelnek el. Az emberi gyöngeség egyik jellemző tulajdonságai a besúgások és sokszor alaptalan feljelenések is, amire az utasítások nyomatékosan felhívják a csendőrök figyelmét. Politikai ügyekben viszont csak abban az esetben kívánatos a nyílt fellépés, ha a késedelem veszélyt rejtene magában, a csendőrség a szerzett értesüléseit különben a katonai járásparancsnokságnál adja le és a csendőri nyomozócsoport parancsnokságánál.
A katonai közigazgatás számtalan nehézségekkel kénytelen megküzdeni, ami velejárója az új közigazgatási berendezkedéseknek és annak, hogy 22 éven át egész más szellemű jogszabályok voltak érvényben. A katonai közigazgatás nehéz munkájában a csendőrség szívós, megértő és fontos közreműködésére számít.
így egész biztosan elérjük, hogy a hazatért Délvidék más ajkú nemzetiségei is úgy nyilatkoznak rövidesen, mint pl. az a bagolyfalvi román, aki három hónapos magyar uralom után elismerően kijelentette, hogy Magyarországon a törvényeket be kell tartani, ezt szigorúan megkövetelik, de aki a törvényt betartja, annak nem lesz bántódása, annak jól megy sora.
(Forrás: Magyar Távirati Iroda, 1941. április 28).
Katonai Közigazgatás gondoskodott a Délvidék közellátásnak biztosításáról
Magyar jogszabályok szerint működnek a bíróságon
Budapest, április 26. A visszafoglalt Délvidék katonai közigazgatásának első gondjai közé tartozik a visszafoglalt terület zavartalan közellátásának biztosítása. Ebből a célból a katonai közigazgatás a termelői, nagy- és kiskereskedői, valamint a fogyasztói árakat az 1941. március 25-én érvényben volt árak szerint rögzítette. A katonai közigazgatási parancsnokságok minden helységben azonnal közellátási hivatalokat állítottak fel. A közellátási hivatal 4 katonai parancsnokok vezetése melleit működnek, de gondoskodtak arról is, hogy helyi ismeretekkel rendelkező egyének lássák el a hivatal teendőit, akik a kellő szakértelemmel rendelkeznek és a megbízható lakosság köréből kerülnek ki. Különösen az utóbbi intézkedés minden bizonnyal megnyugvást és megelégedést kelt a lakosság között, akik látják, hogy a magyar hazához való áldozatos ragaszkodásért bizalommal tüntetik ki őket is.
A visszacsatolt Délvidék katonai közigazgatása kezébe vette a Délvidék igazságszolgáltatásának kérdését is. Eszerint polgári személyekkel szemben is kizárólag a honvédbíróságok gyakorolják a büntető igazságszolgáltatást. A honvéd bíróságok a magyar büntetőjog szabályait alkalmazzák. A polgári egyének felett a rendőri büntetőbíráskodást a városi és járási katonai parancsnokok látják el, mihelyt a rendszeres közigazgatást bevezették. A büntetőbíráskodás ellátásában a magyar jogszabályokat alkalmazzák. A polgári peres és nem peres ügyek intézésére a megfelelő járási, vagy városi katonai parancsnok nevez ki megfelelő számú bírót. A bírákat a visszacsatolt területen fennálló bíróságokon tevékenykedő bírák, vagy ügyvédi képesítéssel rendelkező egyének közül választja ki. Abban az esetben, ha az említettek közül nem akad megfelelő számú alkalmas egyén, akkor bírói képesítésű közigazgatási tisztviselők közül jelölnek ki kellő számú bírót. Az ügyvédek és a közjegyzők folytathatják működésükét. Azokat az egyéneket azonban, akik a visszafoglalás alkalmával, vagy az azt követő időben magyarellenes magatartást tanúsítottak, a városi, vagy járási katonai parancsnok a működéstől eltiltja. A katonai parancsnokok kijelölik a további működéstől el nem tiltott ügyvédek sorából az ideiglenes honvédségi védőket. Ha a közjegyző bezárja az irodáját, az ügyek és a pecsétek átvételére gondnokot jelöl ki a katonai parancsnokság
Április 30-ig tilos utazni a déli területekre
Budapest, április 20: A MTI jelenti: A visszafoglalt déli területekről az anyaországba, illetve az anyaországból a visszafoglalt déli területre való utazási tilalmat április 30-ig bezárólag a honvédvezérkar főnöke meghosszabbította. Tájékoztatásul közöljük, hogy május elsejétől minden ide-visszautazást később közlendő módon és korlátozásokkal a vezérkari főnökség meg fogja engedni.
(Forrás: Délmagyarország, 1941. április 27., 17. évfolyam / 95. szám).
