80 éve járt Szabadkán Horthy Miklós
80 éve írták a lapok:
Országra szóló ünnepség keretében a kormányzói pár, a miniszterelnök és a kormány több tagja, valamint a törvényhozás tagjainak jelenlétében a visszatárt délvidéki magyarság óriási részvétele mellett tartották meg vasárnap Szabadkán a Magyar Kenyér Ünnepét.
Szabadka városa ünnepi díszt öltött. A házakat, a városháza előtti teret, valamint a pályaudvart fellobogózták, az állomásról bevezető útvonalon diadalkapukat állítottak fel s az ablakokban és kirakatokban mindenütt a kormányzó arcképe díszlett. A küldöttségek a visszatért Bácskának és Baranyának csaknem minden egyes községéből már szombaton kezdtek özönleni a városba, de sokan jöttek a szomszédos pestmegyei, csanád-megyei és Szeged környéki községekből is kisebb, nagyobb csoportokban. A Magyar Kenyér Ünnepéről nem hiányzott a korábban visszatért területek lakossága sem : a Felvidékről szlovákok, a Kárpátaljáról ruszinok. Keletmagyarországból és Erdélyből pedig kalotaszegi és székely küldöttségek érkeztek színes népviseletben és a nagy magyar családok teljessé tették az immár bácskaivá lett bukovinai székelyek.
Horthy Miklós, Magyarország kormányzója hitvesével együtt különvonaton érkezett Szabadkára. Velük együtt érkeztek Bárdossy László miniszterelnök, vitéz Keresztes-Fischer Lajos tüzérségi tábornok, főhadsegéd, vitéz Koós Miklós tábornok, első szárnysegéde Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök és korompai Brunswick György ezredes, útimarsall. A különvonat elindulását Kelebiáról és érkezését Szabadkára ágyúlövések jelezték s amikor a szerelvény begördült a pályaudvarra, a katonai zenekar a Himnuszt játszotta.
A pályaudvaron a kormányzót katonai dísszel fogadták. Díszszázad vonult ki zászlóval és zenével. Amikor a kormányzó a szalonkocsiból kiszállott, a díszszázad jobb szárnyán vitéz Silley Antalal tábornagy az 5. hadtest parancsnoka és vezérkari főnöke, Novákovits Béla nyugalmazott altábornagy, a Délvidék katonai közigazgatásának parancsnoka, gróf Stomm Marcel tábornok dandárparancsnok, Bittó Dezső tábornok, Szabadka város katonai parancsnoka és vitéz Deák László ezredes, a 9. honvédgyalogezred parancsnoka jelentkeztek. A kormányzó ezután ellépett a díszszázad arcvonala előtt, majd a díszszázad balszárnyán Buooz Béla rendőrfőkapitányhelyettes jelentkezett, a visszatért Délvidék nevében pedig dr. Sántha György, a volt jugoszláviai Magyar Párt egykori elnöke köszöntötte a kormányzót.
Meleg szavakkal üdvözölte a kormányzói párt abból az alkalomból, hogy első ízben látogattak el a felszabadult Délvidékre. Hangoztatta,hogy a délvidéki magyarság hosszú ideig tűrte a kisebbségi sorsot, de sohasem adta fel a felszabadulás reményét. A meghatottságtól el-elcsukló hangon mondott köszönetet a kormányzónak és vitéz hadseregének a Délvidék felszabadításáért.
A kormányzó igen meleg kézszorítással köszönte meg az üdvözlő szavakat és elbeszélgetett a délvidéki magyarság veterán harcosával. Két magyarruhás kisleány bájos versike kíséretében ekkor egy-egy szép csokrot nyújtott át a kormányzónak és hitvesének.
Az előcsarnokban a bácsbodrog-megyei vitézek élén Semessy Ákos nyugalmazott ezredes, vitézi székkapitány köszöntötte a kormányzói párt. A kormányzói pár ezután a bácskai vitézek lelkes éljenzése közben a vitézek sorfala között kivonult a pályaudvar előtti térre és gépkocsin az ünnepség színhelyére, a városháza előtti Szent István térre hajtatott.
Az első kocsin Horthy Miklós Magyarország kormányzója és Novákovits Béla nyug. altábornagy, a másodikon pedig a főméltóságú asszony és Bárdossy László miniszterelnök foglalt helyet. Hangorkánná erősödő éljenzés kísérte az ország vezérének bevonulását, Szabadka lakossága és a bácskai községek küldöttségei táblák alatt sűrű sorokban állottak fel végig az útvonal mentén és szűnni nem akaró ünneplésben részesítették a kormányzói párt.
A kormányzó altengernagyi egyenruhában volt, fehér sapkával, a főméltóságú asszony pedig fekete nagyasszonyi ruhát viselt: mintás selyembrokát ruhát, gyöngyökkel díszített bársony mellénykével és főkötővel, fehér csipkeköténnyel és fátyollal. Ezalatt a dísztribünön már összegyülekeztek a korábban megérkezett előkelőségek és a délvidéki magyarság politikai és társadalmi vezetői.
Ott voltak Zichy Gyula gróf, kalocsai érsek,Varga József, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott iparügyi miniszter és felesége,Laky Dezső közellátási miniszter, báró Bánffy Dániel földmüvelésügyi miniszter és felesége, a felsőház képviseletében Agorasztó Tivadar,a Képviselőház képviseletében Törs Tibor alelnök, Zsindely Ferenc,Pataky Tibor,vitéz Bonczos Miklós és Bárczcay János államtitkárok,vitéz Littay András gyalogsági tábornok, a délvidéki magyarság vezetői sorában: Sántha György, Kramer Gyula, dr.Deák Leó, dr. Nagy Iván,dr. Streliczky Dénes,Röck Andor, továbbá Ágoston Sándor református püspök, Mosonyi Dénes kanonok, vitéz Endre László,Pest varmegye alispánja, Balla Pál és Fery Tibor miniszterelnökségi miniszteri tanácsosok s sok más előkelőség.
Mikor a kormányzó és hitvese s Bárdossy László miniszterelnök és a kíséret tagjai elfoglalták helyüket a díszemelvényén a Szabadkai Magyar Olvasókör dalárda Fehér Ödön vezénylésével elénekelte a Himnuszt, majd gazdaküldöttség vonult az emelvény elé. Az élen öt gazdalegény haladt zászlókkal, amelyeket hódolatteljesen meghajtottak a kormányzó előtt; majd egy gazda vezetésével négy legény vállán saroglyát hozott, a szőttesekkel borított saroglyán párnára helyezett tálcán volt az idei termésből első kenyér, két-két legény egy-egy búzakalász koszorút, öt gazdaleány pedig búzakalászkoronát hozott. Amikor a gazdamenet az emelvény elé ért, Bárdossy László miniszterelnök a kormányzó elé lépett és beszédet mondott.
A miniszterelnöknek hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után Bognár József gimnáziumi tanár elszavalta Petőfi „fekete kenyér” című rövid versét.
Ezután általános figyelem közepette Horthy Miklós, Magyarország kormányzója felemelkedett a helyéről és beszédet intézett az ünneplő közönséghez, szavait szűnni nem akaró éljenzés fogadta.
Ezután a kenyérszegés ünnepélyes aktusa következett. A gazdaküldöttség vezetője: Dobó József horgosi gazda felvitte az emelvényre a kenyeret s a következő szavakkal fordult a kormányzóhoz: „Hódolattal nyújtom át munkánk eredményét, a magyar föld termését, az életet-adó kenyeret. Teljék belőle minden magyar számara. Ígérjük, hogy a magyar hazát, amely ezt nekünk adja megbecsüljük és híven szolgáljuk mindhalálig.“ Lelkes taps és éljenzés kivette a jóvonású magyar gazda egyszerű, szívhez szóló szavait, majd a kormányzó megszegte az átnyújtott kenyeret és visszaadta neki, mindkét kezével megfogta a kenyeret tartó magyar gazda munkától kérges kezét és így beszélgetett el vele néhány percig. A gazdalegények és leányok ezután a kormányzói pár lábai elé helyezték a gyönyörű búzakalász koszorúkat és a búzakoronát.
Ezután megkezdődött a magyar föld népének hódoló felvonulása katonazenekar hangjaira színpompás népviseletben vonultak el egymás után a bácskai és baranyai községek magyarjai, a szomszéd vármegyékből jöttek: kalocsaiak,szatmáriak,tápéiak, érsekcsanádaiak, a Bácskába telepített bukovinai székelyek, egy felvidéki szlovák küldöttség. Rahó-környéki ruszinok,kalotaszegiek s székelyek Csíksomlyóról és Mátéfalváról. Festői csoportban vonultak fel kaszával a kezükben a délvidéki gazdáknak gereblyével és sarlóval a marokszedő lányok és néhány korsót vivő kisleány. A menetben részt vettek a szabadkai pékek is fehér munkaruhában.
A közönség túláradó örömében szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel fogadta az egyes csoportokat,a gazdacsoportokat éppúgy, mint a felvonulásban résztvevő bácskai vitézeket,a kitűnő újvidéki leventéket s az újvidéki női honvédelmi szervezőt csizmás, magyarruhas lányait és a szabadkai Bocskay-szövetséget. Könnyekig megható jelenet volt,amikor a Bácskában telepített Józseffalvaiak egyszerű öltözetükben megálltak a díszemelvény előtt s plébánosuk: Németh Kálmán vezénylésével halk áhitattal elénekeltek egy köszönő imát, egyszerű megrázó előadásban. Több mint fél óra hosszat tartott e felvonulás,amelynek végezetével megújuló ünneplésben volt része a kormányzói párnak.
A kormányzó még hosszabb ideig a díszemelvényén maradt és sorra elbeszélgetett Zichy Gyula gróf kalocsai érsekkel, a miniszterekkel, az államtitkárokkal, a két Ház képviselőivel és a többi előkelőségei majd bemutatta magának a délvidéki magyarság vezetőit. Közben a Főméltóságú Asszonyt a hölgyek vették körül, Bárdossy László miniszterelnök szintén hosszasan elbeszélgetett a délvidéki magyarság vezető tagjaival.
Az ünnepség végeztével a szabadkai Magyar Olvasókör énekkara elénekelte a Szózatot és a katonai zenekar eljátszotta a magyar Hiszekegyet, dörgő éljenzés és megújuló ütemes Horthy! Horthy!- kiáltások hangzottak fel ismét, amikor a kormányzói pár,a miniszterelnök és kíséretük gépkocsikba szállottak, hogy az állomásra hajtassanak. Végig az útvonalon is megújult az ünneplés és a hatalmas közönség az eső ellenére is – amely már az ünnepség alatt szemergélni kezdett – végig kitartott helyén.
A pályaudvar csarnokában külön kis ünnepség folyt le. A kormányzó itt személyesen nyújtatta át a kitüntetést a 9. honvéd gyalogezred hét tisztjének, hét altisztjének és közlegényének, akik a délvidéki harcokban kiváló vitézséggel harcoltak, Somlay ezredes, a magyar Érdemrend tiszti keresztjét, Erényi őrnagy, Szomelányi százados, Bátky főhadnagy, Mályi és Farkas hadnagyok, valamint Lakatos zászlós a legfőbb dicsérő elismerést a hadiszalagon a kardokkal, Géczi szakaszvezető és Magyar őrvezető a nagy ezüstérmet, Imre szakaszvezető és Józsa hadapród őrmester a kis ezüstérmet, Veres őrmester, Lengyel, Papp és Kovács szakaszvezetők valamint Lévai őrvezető és Szabó gyalogos a bronzérmet kapták. A kitüntettek között két hősi halott is van: Géczi szakaszvezető, aki helyett a felesége és Imre szakaszvezető, aki helyett az édesanyja vette át a kitüntetést.
A kormányzó mindenkivel elbeszélgetett és meleg kézfogas kíséretében adta át a kitüntetéseket. A gyászba öltözött két asszony számára a kormányzó hitvesének is volt néhány meleg vigasztaló szava. A most kitüntetettekkel szemben sorakozott fel az a hét tiszt és altiszt és közlegény, akik már korábban részesültek kitüntetésekben a délvidéki harcok során tanúsított vitéz magatartásukért. A kormányzó mindegyikükkel keményen kezet szorított és érdeklődött harctéri élményeik felől.
A kormányzót elutazásakor ugyanolyan katonai tiszteletadásban részesítették, mint érkezésekor. A különvonat a Himnusz hangjai mellett 1/2 1 órakor gördült ki a pályaudvarról.
Délután a szabadkai Stadionban az Országos Bokréta Szövetség és a délvidéki gyöngyösbokréták Pauliny Béla vezetésével népművészeti bemutatót tartottak. Szabadkára összesereglett délvidéki magyarok igen nagy tetszéssel végig a pompásnál-pompásabb népviseletekben felvonult bokréták népi játékait, táncait nézték. /MTI, 1941. július 27./
Szántóföldeken lévő búzakeresztekben gyúlékony anyagot helyezett el
A déli hadsereg közigazgatási csoportjának rögtönítélő bírósága csütörtökön tárgyalta Sekulić Vujadin 21 éves zombori műegyetemi hallgató bűnügyét, akit gyújtogatás kísérletével vádolt az ügyész, A vád szerint Sekulić kénes gyufaanyagból és petróleummal átitatott kócból gyúlékony anyagot készített és azokat a szántóföldeken lévő búzakeresztekben helyezte el. Ha ez a gyúlékony anyag a búzakeresztekkel együtt a cséplőgépbe kerül, ott az ütődés és dörzsölés következtében meggyulladt és tüzet okozott volna. A tárgyalás során beigazolódott, hogy a vádlott nem csak maga követte el ilyenmódon a gyújtogatási kísérletet, hanem arra másokat is rábeszélt, sőt egy valóságos szervezet összeállításán fáradozott gyújtogatás céljaira. A bíróság a tárgyaláson több tanút hallgatott ki és teljesen beigazoltnak látta a vádat, a védelem indítványára azonban nem hozott ítéletet, hanem az ügyet a rendes bíróság elé utalta. Erre a határozatra az adott okot, hogy a Délvidéken a statárium kihirdetéséről szóló hirdetmény szövege nem ad módot a gyújtogatási kísérletnek rögtönítélő bíróság útján való megtorlására. /MTI, 1941. július 31./
A háború után szobrot állítottak a kommunista terroristának, utcát és gyárat neveztek el róla Zomborban
A szerb és ruszin lakosság ünnepélyesen hűségnyilatkozatot tett a magyar haza iránt
Újvidék julius 30. A zsablyai járás szerb és ruszin lakossága ünnepélyes külsőségek között tett hűségnyilatkozatot a magyar haza iránt. Zsablya főterén rendezett ünnepségen a községből és környékéről több ezren jelentek meg. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Miloš Katić zsablyai görögkeleti szerb plébános méltatta annak jelentőségét, hogy a sajkáskerület ismét visszatért Magyarországhoz, amelynek a bácskai szerbek évszázadokon keresztül hű és dolgozó polgárai voltak s ezután is azok lesznek. Milan Srećkov csúrogi gyógyszerész az összes megjelentek nevében hűségfogadalmat tett. Böszörményi Mihály, Sajkásgyörgye görögkatolikus plébánosa és Manojló Sándor ruszin tanító a délvidéki ruszinok hűséget tolmácsolta.
A hűségnyilatkozatok elhangzása után a járás katonai parancsnoksága hangsúlyozta, hogy egész Bácskában a magyarok és szerbek évszázadok óta együtt éltek és továbbra is együtt élnek majd, ezért nyújtsanak baráti kezet egymásnak és felejtsék el ha a múltban valami ellentét volt közöttük, mert a jövő közös boldogulása ezt kívánja.
Az ünnepségen megjelentek lelkesen éltették Magyarország kormányzóját és a megnagyobbodott országot. A járási szerbek és ruszinok vezetői a katonai parancsnok útján táviratban fejezték ki hűségüket a főméltóságú kormányzó úr iránt. /MTI, 1941. július 30/
A pénzügyminiszter elrendelte, hogy a visszafoglalt délvidéki területen tényleges szolgálatot teljesítő volt jugoszláv közszolgálati alkalmazottak, továbbá a volt jugoszláv nyugdíjasok, özvegyek és árvák, valamint hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák átmeneti járandóságainak utalványozásáról legutóbb kiadott rendelkezések 1941. augusztus 16.-ától kezdődő hatállyal alkalmazandók. /MTI, 1941. július 30/
A Magyar Távirati Iroda jelenti:
A Budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m.kir. minisztérium rendeletét, amelynek értelmében a visszafoglalt délvidéki területen felállított kir. biróságok és kir. ügyészségek nem 1941 augusztus 4-én, hanem 1941. augusztus 16-án kezdik meg működésüket.
A polgári személyek felett ideiglenesen gyakorolt büntetőbíráskodás pedig nem 1941. augusztus 3-án, hanem 1941. augusztus 15-ével szűnik meg. /MTI, 1941. július 28/
Szerb művész szobra Horthy Miklós kormányzóról.
Délvidéken megindult a lelkek megbékélésének folyamata.
Megható, jelentőségében sem mindennapi esemény színhelye volt vasárnap délben Újvidék városa. Dejan Bešlin szobrászművész és Nikola Mihajlović festőművész rendezett együttes kiállítást és a két szerb művész megörökítette Magyarország kormányzójának arcmását. Egyikük szoborban, a másik festmény formájában. Művüket felajánlották a Délvidék katonai közigazgatási parancsnoka útján a magyarságnak. A kiállítás ünnepi megnyitásán megjelent a város katonai és polgári előkelősége, valamint dr. Irinej Ćirić görögkeleti szerb püspök és Daka Popović szerb publicista vezetésével az őslakos szerb társadalom legelőkelőbb tényezői és hölgyei, hogy tanúi legyenek az ünnepségnek.
A kiállítás megnyitása után a megjelentek nagy elragadtatással szemlélték a kormányzó úr szobrát és a többi művészi alkotást, élénken dokumentálva, hogy alig három hónap alatt mennyire egymásra talált a katonai közigazgatás segítségével a Délvidék különböző nemzetisége és társadalmi osztálya. /MTI, 1941. július 26/
Irinej Ćirić bácskai szerb pravoszláv püspök
A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a kormány rendeletet adott ki a visszafoglalt délvidéki terület közigazgatásáról. A rendelőt értelmében a visszafoglalt délvidéki területtel megnagyobbodott vármegyék a következők: 1. Baranya vármegye, székhelye Pécs. 2. Bács-Bodrog vármegye, székhelye Zombor. 3. Csongrád vármegye, székhelye Szentes. 4. Vas vármegye, székhelye Szombathely. 5. Zala vármegye, székhelye Zalaegerszeg. Szabadka, Újvidék és Zombor szabad királyi városokat újra a törvényhatosági jogú városok közé sorolják. Magyarkanizsa és Zenta városokat pedig a megyei városok közé. A felsorolt vármegyék területén a járási, valamint a körjegyzői beosztást arra az időre, amíg a törvényhatosági bizottságok a rendes jogszabályok szerint ujjá nem alakulnak, a belügyminiszter állapítja meg.
A törvényhatósági bizottságot Baranya vármegyében 66, Bács-Bodrog vármegyében 250, Csongrád vármegyében 12, Vas varmegyében 68, és Zala vármegyében 38 taggal kell kiegészíteni .A törvényhatósági bizottsági tagok száma Szabadkán, és Újvidéken 56-56, Zomborban pedig 54; ebbe a taglétszámba nem számít be azoknak a száma, akik szakszerűség képviselete címén vagy hivatali állásuknál fogva tagjai a törvényhatósági bizottságnak. A törvényhatósági bizottsági tagokat a törvényhatóság lakosai közül a belügyminiszter nevezi ki.
A visszafoglalt délvidéki területen a képviselőtestület tagjainak száma megyei városban 30, nagyközségben 20, kisközségben 10. Ezeket az alispán, illetve a főszolgabíró nevezi ki.
A rendelet ezután intézkedik a tisztviselői szervezet meg állapításáról és a tisztviselők alkalmazásáról.
Az országgyűlési képviselők, valamint a fölső házi tagok választásira vonatkozó jogszabályok hatálya a visszafoglalt délvidéki területre egyelőre nem terjed ki”.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter a visszafoglalt délvidéki területen közoktatásügyi kirendeltségeket állíthat fel és meghatározhatja ezek működési területét.
A belügyminiszter külön rendelettel úgy intézkedett, hogy a visszafoglalt délvidéki terület közigazgatásáról szóló kormányrendelet augusztus 4-én lép hatályba. /MTI, 1941. július 26/
A Magyar Távirati Iroda jelenti:
A budapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a visszafoglalt délvidéki területen a magyar polgári büntetőbíráskodás működésének megkezdése tárgyában kibocsátott rendeletét, amely kimondja, hogy a visszafoglalt délvidéki területen a polgári büntetőbíráskodás 1941. augusztus 4-én kezdődik.
A rendelet alapgondolata, hogy a visszafoglalt délvidéki területet 1941. április hó 11. napjáig külföldnek, azontúl pedig belföldnek kell tekinteni.
A magyar polgári büntetőbíróságok előtt általában azokban az ügyekben indul meg új eljárás, amelyeket a jugoszláv büntetőbíróságok előtt még jogerősen nem fejeztek be, vagy a büntető határozatot még nem hajtották teljesen végre. Nem tesz különbséget, ha az elítélt esetleg már meg is kezdte a jugoszláv bíróság által kiszabott büntetés kitöltését . Mindig új eljárás indul meg azokban az esetekben, ha a bűntettes ellen akkor is van a magyar törvények szerint bűnvádi eljárás megindításának helye, ha ugyanazon cselekmény miatt külföldön kiszabott büntetést már elszenvedte.
Ha új eljárásnak nincs helye, bármelyik elítélt – tekintet nélkül az elítélése óta eltelt időre – az újrafelvételi eljárás formaságaitól mentesen annak megállapítását kérheti a magyar bíróságtól, hogy a jugoszláv bíróság ítéletében terhére rótt bűncselekményt nem követte el, vagy hogy bűnössé nyilvánítása nem felel meg a magyar törvényekben megnyilvánult jogi felfogásnak. Ezáltal mentesülhet a jugoszláv bíróság ítéletéből eredő joghátrányoktól és különösen attól, hogy erkölcsi bizonyítványában mint büntetett előéletű szerepeljen.
Bűnvádi eljárást általában nem lehet megindítani abban az esetben, ha a büntetendő cselekmény csekély jelentőségű, vagy ha annak tárgyában a jugoszláv bíróság nem jogerős felmentő ítéletet vagy megszüntetett végzést hozott.
A rendelet értelmében meginduló bűnvádi eljárásokban, ha a jugoszláv bíróságok ügyiratai rendelkezésié állanak, a főtárgyaláson a bizonyításfelvétel a bűnvádi perrendtartásunkban foglalt szabályokhoz képest lényegesen egyszerűbb.
A rendelet kimondja, hogy a jugoszláv bíróság által kiszabott pénzbüntetés végrehajtását mellőzni kell.
Végül lehetővé teszi a rendelet az elítéltnek dologházba vagy szigorított dologházba utalását is, a fiatalkorúak büntető ügyeiben pedig elrendeli a magyar anyagi jogszabályok alkalmazását. /MTI, 1941. július 26/
Szabadka. július 19. Pénteken értekezlet volt a városban a létesítendő mezőgazdasági főiskola ügyében. Az értekezleten részt vett dr. Szily Kálmán közoktatásügyi államtitkár is. A főiskolát Palicson állítanák fel mint önálló mezőgazdasági akadémiát. /MTI, 1941. július 19/
Levente kiképzés a Délvidéken.
A visszafoglalt délvidéki területeken még a katonai közigazgatás tartama alatt a visszatért Bácska leventekorú ifjúságának állampolgári nevelését, lelki átállítását és a magyar kultúrába való beillesztését megkezdték.
A levente-egyesületek megalakítása folyamatban van. /MTI, 1941. július 18/
A Magyar Távirati Iroda jelenti:
A Budapest Közlöny csütörtöki száma közli a minisztériumnak 5.280/1941 .M.E. számú rendeletét, amely a visszafoglalt délvidéki területeken végrehajtott földbirtokrendezéssel kapcsolatos kérdések szabályozásáról szól.
A Délvidéken a földbirtok kisajátítására vonatkozó jugoszláv jogszabályok a magyarságot aránytalanul nagy mértékben sújtották. Ezt a sérelmet csak akként lehet orvosolni, ha az említett birtokpolitikai szabályoknak a juttatásokra vonatkozó rendelkezéseit hatálytalanítják és a és a tágabb körű mentesítések tekintetében felülvizsgálják.
A rendelet kimondja, hogy a jugoszláv földbirtok politikai jogszabályok alapján kisajátított ingatlanok tekintet nélkül arra, hogy időközben kinek a tulajdonába kerültek – a magyar államra szállanak át avégből, hogy megfelelő új juttatásokkal a földbirtok politikai jogszabályok végrehajtása során beállott egyenlőtlenségeket és méltánytalanságokat kiküszöböljék és további földbirtok politikai célokat valósítsanak meg.
A rendelet a jugoszláv állam által végrehajtott földbirtokrendezés felszámolásának szabályait állapítja meg, amelyek szerint az államra átszállott ingatlanukból kimozdítottakat kártalanítani s az újabb juttatást végrehajtani kell. A rendelet részletesen rendelkezik a kimozdítottakat illető kártalanításról, aminek lebonyolítását a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezetre bízza.
Az új rendezés során először a visszafoglalt délvidéki területekért folytatott harcokban hősi halált haltak hozzátartozóit, továbbá azokat, akik ezekben a harcokban rokkanttá lettek, vagy ezekben a harcokban tanúsított magatartásukért vitézségi érmet kaptak, a hazatelepített magyarokat s a visszafoglalt Délvidék őslakosait kell juttatásban részesíteni; e tekintetben a rendelet megszabja a juttatások átlagos mértékét is.
Gondoskodás történik arról, hogy az ingatlanokból a községeknek községháza, jegyzői, orvosi lakás, iskola és óvoda céljára, továbbá községeknek, erdő birtokossági és legeltetési társulatoknak közös legelő vagy erdő létesítésére vagy kiegészítésére is jusson. Amennyiben a helyes erdőgazdálkodás érdekében, vagy egyéb közérdekből szükséges, az erdők állami tulajdonban maradnak.
Külön rendelkezés gondoskodik a hazatelepített magyaroknak zárt telepes községekbe, házcsoportokba, szállásokra telepítéséről.
A juttatott ingatlanok jogi természetére s a juttatottak jogállására általában a telepítésről szóló 1936: XXVII. törvénycikk rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Egyebekben a rendelet a juttatott ingatlanok vételárának fizetésére tartalmaz részletes rendelkezéseket.
Végül a rendelet a földhöz juttatások lebonyolítását a minisztérium által kinevezendő kormánybiztosra ruházza, aki majd a miniszterelnök által kinevezendő kormánybiztosra ruházza. /MTI, 1941. július 16/
A Délvidéki Magyar Orvosok Szövetsége, amely egy évvel ezelőtt alakult meg, most tartotta első összejövetelét Szabadkán.Az értekezleten Szalontay Zoltán dr. újvidéki közkórházi igazgató főorvos elnökölt. Az értekezleten a délvidéki orvosokat érintő kérdéseket tárgyalták meg és elhatározták, hogy kérni fogják az újvidéki orvosi kamara további működtetését annál is inkább, mert tekintélyes vagyona van. /MTI, 1941. július 15/
Bajmok, július 15. Bajmokon vasárnap országzászlót avattak. Az ünnepségen a bácsalmási és mélykúti leventék, valamint a szabadkai Bocskay egyesület népes küldöttégekkel képviseltették magukat. /MTI, 1941. július 15/
Szabadka, július 15. A város környékén megkezdték a volt jugoszláv erődöv szétrombolását. Az eddig szétrombolt alacsony erődökből 70 vagon sín, drót és acél került ki. /MTI, 1941. július 15/
Pécs, július 14. A szerb megszálló csapatok, amikor 1920-ben kivonultak Pécsről, magukkal vitték a püspöki lyceum, a hadapródiskola, az ítélőtábla és a törvényszék értékes könyvtárat is. A püspöki lyceum könyvtárának egy részét Szabadkán találták meg, most pedig Bozóky Géza dr. egyetemi tanár Újvidéken megtalálta a pécsi ítélőtábla és törvényszék könyvtárának nagy részét is . /MTI, 1941. július 15/
Temerin, július 11. Temerin község határában letelepedett bukovinai székelyek vasárnapra nagy előkészületeket tesznek, mert öt pár esküszik meg egyszerre. /MTI, 1941. július 11/
A Magyar Nemzeti Bank a dinárra szóló bankjegyek és érmék átváltása tárgyaban 1941. évi április hó 11.-én kelt és falragaszok utján közzétett hirdetményeiben megállapította az átváltás határidejét és egyben közölte, hogy külön is közzé fogja tenni azt az időpontot, amelytől kezdve a dinárra szóló bankjegyek és érmék többé nem törvényes fizetési eszközök.
A Magyar Nemzeti Bank ezennel közhírré teszi, hogy a dinárra szóló bankjegyek és érmék törvényes fizetési eszközjellege a visszafoglalt délvidéki területeken az 1941. évi július hó 12. napján éjfélkor szűnik meg; ettől az időponttól kezdve a m.kir. minisztérium 3.590/1941.M.E. számú rendeletének 1. §-a értelmében dinárra szóló bankjegyet és érmét fizetésül elfogadni senki sem köteles. /MTI, 1941. július 9/
Újvidék, július 9. Újvidék két fiúgimnáziumában befejezték az érettségi vizsgálatokat. Az eredmény kihirdetésekor az érettségi biztos beszédében hangoztatta, hogy a bizottság a szentistváni gondolathoz híven nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül végezte munkáját. Est igazolja az is, hogy szerb tanuló érte el a legjobb eredményt.
Az érettségi vizsgálatokon a jelentkezett 56 tanuló közül 54 vizsgázott sikerrel. /MTI, 1941. július 9/
Óbecse, július 1. Ünnepélyes keretek között tartották meg Óbecsén a honvédnapot. Az ünnepségeken résztvett a szerb nőegylet küldöttsége is. Berecz Gyula főjegyző üdvözlő beszéde után a csapatok díszmenetben vonultak el. Délelőtt tábori mise volt. Délután tornaünnepély és népmulatság zárta le az eseménydús napot. /MTI, 1941. július 1/
Szabadka, július 1. A szerb uralom alatt a Délvidéken az egyházi iskolákat államosították. A felszabadulás után a hívők körében mozgalom indult meg ezeknek az iskoláknak az egyház részére való visszaadása érdekében; A hivők küldöttsége most a kalocsai érseket keresi fel ebben az ügyben. /MTI, 1941. július 1/
Péterréve, július 1. A tolnamegyei Öcsény község zászlót adományozott a péterrévei leventeegyesületnek. /MTI, 1941. július 1/
