100 éve vesztették el magyar állampolgárságukat dédszüleink

100 éve írták a lapok:

A szerb hatóságok garázdálkodása.

Szerb lapok írják: Baranya és Pécs kiürítése nagy örömet keltett Szabadka lakosai közt, kik már azt hitték, hogy a magyar nemzeti hadsereg nemsokára bevonul Szabadkára. A szerb hatóságok megtorlásképen óriási adókat vetettek ki és mindenféle kellemetlenséget okoztak a magyar érzelmű lakosságnak. A lakosság elkeseredése oly nagy, hogy négyszáz bunyevác polgár behatolt a városházára és az ott tartózkodó szerb rendőrkapitányt egy rendőrtiszttel együtt a második emeletről ledobott. Úgy a rendőrkapitány, mint a rendőrtiszt az utcán szörnyet halt.

Ötszáz milliós kölcsönt vett föl Jugoszlávia.

Belgrádból jelentik: Az ötszáz milliós dinár-kölcsönt Londonban bocsátják nyilvános jegyzésre, ahol annak sikerét egy bank szindikátus fogja garantálni. A kölcsön 7% kamattal biztosítva 50 évre szól. A kibocsátást 100%-os alapon eszközük. A kölcsönt Jugoszláv vasutak, hidak és kikötők építésére fogják felhasználni.

Egri Népujság, 1921. szeptember 21 / 213. szám

Részletek a Jugoszláviában lefolyt népszavazásról

Budapest, okt. 1. (Saj. tud.) A Jugoszláviában lefolyt népszavazással kapcsolatban érdekes események történtek. Muraszombaton csendőrök járták be a falut, kényszeri tették a lakosságot, hogy a jugoszlávokra szavazzon és hogy éltessék Sándor királyt, a lakosság ennek dacára Magyarországot éltette, amire a jugoszláv csendőrök körülzárták a falut és fegyverrel a kezükben összefogdosták a lakosságot. Az összeterelt emberek közül egy a tömegből kiugrott, az egyik csendőrnek a válláról a fegyvert lekapta és azzal a csendőrnek az arcába csapott, azután pedig eltűnt a tömegben. A csendőrök azonnal nyomozást indítottak, de nem tudták megállapítani, hogy ki volt a támadó. A csendőrök ezért 65 egyént Zágrábba vittek. Egy más községben a népszavazás alkalmával a lakosságot félrevezették és igy a szavazás a jugoszlávok javára dőlt el. Amikor a lakosság erről tudomást szerzett, kijelentették, hogy a szavazataikat visszavonják. — Kebe község lakossága szintén Magyarország melleit szavazott. A jugoszláv csendőrség presszionálni akarta a lakosságot, de a falu lakossága kijelentette, hogy „ők magyarnak születtek”. A demarkációs vonalakat a szerbek újabban mindjobban megerősítik.

Szeged, 1921. október 2 / 226. szám

Kik veszítik el magyar állampolgárságukat?

Kormányrendelet a békeszerződés állampolgársági intézkedéséről.

A hivatalos lap kormányrendeletet közöl a trianoni békeszerződésben foglalt állampolgársági rendelkezések végrehajtása tárgyában.

A rendelet kimondja, hogy a békeszerződés értelmében mindazok a magyar állampolgárok, akiknek illetőségi községe olyan területen fekszik, amely Magyarországtól a békeszerződés alapján más államhoz csatoltatott, tekintet nélkül ezidőszerinti lakóhelyükre, a magyar állampolgári kötelékből való előzetes elbocsátás nélkül 1921. július hó 26. napjától eddigi magyar állampolgárságukat elveszítik és minden honosítási eljárás, hatósági eljárás ós hatósági intézkedés nélkül annak az államnak válnak jogérvényes polgáraivá, amely állam fennhatósága alá illetőségi községük került.

A békeszerződés következtében azonban az említett magyar állampolgárok közül azok, akik állampolgárságukat 1910. január hó 1. után szerezték és Magyarországnak oly leváló területén bírnak községi illetőséggel, amely területet a békeszerződós a szerb-horvát-szlovén királysághoz, illetve a cseh-szlovák köztársasághoz csatolt, csak akkor szerzik meg a szerb-horvát-szlovén, illetve cseh-szlovák állampolgárságot, ha az új állampolgárság elismerése iránt az említett államok kormányához kórvényt intéznek és kérvényük kedvező elintézést nyer.

A békeszerződés alapján mindazok a magyar állampolgárok, akik magyar állampolgárságukat elveszítik, jogosultak a békeszerződés hatályba lépésének kezdetétől, 1921. július 26-tól számított egy éven belül magyar állampolgárságuk fenntartását igényelni.

Esztergom, XXVI. évfolyam 1921. október 2 / 114. Szám

Szerbek aknamunkája Grosset ezredes ellen.

Bécs. Az itteni jugoszláv követséghez közelálló helyről közük, hogy a belgrádi kormány Parisban a nagykövetek tanácsánál panaszt tett Gosset angol ezredes ellen, akit a baranyai területek kiürítése és a határkiigazítás kérdésében a magyarok javára elfogultsággal vádol.

Esztergom és Vidéke, 1921. október 2 / 112. szám

Határvédelmi intézkedéseket tesz Jugoszlávia.

BELGRÁD, okt. 5. (Saj. tud.) Az albán és magyar határ mentén levő kritikus helyzet következtében a hadügyminisztériumban értekezlet volt, amelyen Bazavics (?) vajda, vezérkari főnök is résztvett. A hadügyminiszter jelentése után elhatározták, hogy a kormány minden szükséges intézkedést megtesz.

Szeged, 1921. október 6 / 229. szám

Az albán kormány minden embert harcba szólított.

Budapest. M. T. I. A tiranai kormány minden fegyvert fogható embert harcba szólított. A bevonulások állandóan folyamatban vannak. A napokban újabb csapatokat szereltek föl, melyeket mindjárt a határ felé szállítanak. A harc mind nagyobb erővel újul ki. A szerbek halálos ijedtséggel építik ki állásaikat. Az albánok heves támadásai állandóan izgalomban tartják a szerb kormányköröket. Az újabb események hatása alatt a szerb megbízottak keresik a megegyezést, az oláh határkiigazító bizottsággal. A románoknak Orsovát adták át kisebb területi engedmények fejében.

Az olaszok a szerbek ellen.

Belgrád. A szerb kormány nagy csapaterősítéseket és erős tüzérséget küldött az albán határra. Az intézkedést azzal okolja meg a hadügyminiszter, hogy Szerbiának védekeznie kell az albánok támadásai ellen. Itt arra számítanak, hogy a nagyhatalmak nem engedik meg a szerb csapatoknak, hogy Albánia területén előnyomuljanak. A lapok kijelentik, hogy a szerb kormány nem tévesztheti meg az olasz közvéleményt az albánokra való hivatkozással és hogy nem csupán Olaszország, hanem egész Európa az albánokkal tart, akik hazájuk szabadságát védik.

Jugoszlávia delegátusokat küld Velencébe.

Belgrád. M. T. I. Pašić miniszterelnök nemcsak az albán, hanem a magyar kérdésben is fel fog szólalni a nagykövetek konferenciáján. Ebből a célból Jugoszlávia külön delegátusokat fog küldeni Velencébe.

Egri Népujság, 1921. október 8 / 228. Szám

Osztrák siránkozás.

Bécs. M. T. I. (Magánjelentés.) A reggeli lapok Bécsújhelyről ezeket jelentik: A lakosság ma éjjel állandóan nyugtalankodik. A város közelében lövöldözés hallható. A magyar fölkelők éjjel 11 óra felé tüzelni kezdtek a bécsújhelyi Lajta-hidra. A védőrség egyik járőre világító rakétákkal fölfedezte az ellenséget s ekkor a Lajta-meder partjáról fokozódó erővel kezdték meg a tüzelést, melyet osztrák részről ugyancsak hevesen viszonoztak. Bizonyos idő múlva csönd állott be. Éjjel 12 óra felé újból tüzelni kezdtek, mire a védőrség és a csendőrség is akcióba lépett s elnémította a tüzelést. A Lajta melletti egységesen tömörült magyar fölkelők reggel 4 órakor, Leibchel helységet kezdték lőni. A tüzelés folyamán géppuskát is használtak. A tüzet leginkább a Leibchel kastély felé szórták, hol az osztrák csendőrség helyezkedett el. Az osztrák védőrségnek sikerült a felkelőket állásaik elhagyására rábírni.

A Lajtabánság kikiáltása Felsőőrött, 1921. október 4-én

A francia sajtó az osztrákok ellen.

Páris. A jugoszlávok mozgósításának hírére néhány francia lap felveti azt a kérdést, vájjon a magyar és az albán kérdés valóban válságos lett-e. A Temps újra nyomatékosan hangoztatja, hogy a magyar kormány megtagadott minden közösséget a felkelőkkel. Hevesen támadja az osztrákok rosszhiszeműségét, akik visszautasították gróf Csáky és Gratz Gusztáv kezdeményezését, intrikálnak Benes és Della Torretta közvetítő akciója ellen és valóban pángermán célokat szolgálnak.

Esztergom és Vidéke, 1921. október 11 / 116. szám

Olasz háborútól félnek a szerbek

Belgrád. A szerb kormány az olaszokkal való konfliktus keletkezézésétől tart, mert meggyőződése szerint az albánok betörése csak részletkérdés, amely mögött az S. H. S. állam és Olaszország éles érdekellentétei lappanganak, mint fő mozgató erők.

A törökök nagy zsákmánya.

Zürich. A törökök nagy mennyiségű angol páncélos gépkocsit és nagyszámú gázbombát zsákmányoltak a görögöktől. Ezenkívül Oroszországból ötvenezer puska érkezett Kemal pasa táborába.

Esztergom és Vidéke, 1921. október 13 / 117. szám