A magyarok korruptabbnak látják a politikai pártokat, a médiát és az üzleti szektort
Tegnap már bemutattuk mit gondolnak a szerbiai polgárok a korrupcióról, most nézzük, mi a helyzet az anyaországban ezen a fronton.
A magyarok az átlagosnál korruptabbnak látják a politikai pártokat, a médiát és az üzleti szektort, de kevésbé tartják korruptnak az oktatási, bírói rendszereket, illetve a közszolgákat.
A Transparency International kedden közzétett, éves Globális Korrupciós Barométere szerint a Magyarországon 1000, világszerte 107 országban 114 ezer ember megkérdezésével készült jelentés szerint a 87 százalékos világátlaghoz képest kirívóan alacsony, 54 százalék a magyarok hajlandósága arra, hogy részt vegyenek korrupcióellenes akciókban. A felmérés szerint ilyen akció lehet a korrupcióellenes szervezethez való csatlakozás, hajlandóság arra, hogy egy korrupciómentes vállalat termékéért többet fizessen, békés demonstrációban való részvétel, a korrupcióellenesség terjesztése a közösségi médiában, vagy petíció aláírása.
Az ötfokú skálán az egyes az „egyáltalán nem korrupt” kategóriát jelöli, míg az ötös azt, hogy „rendkívül korrupt”.
Magyarországon a politikai pártok (3,9 pont), az üzleti szféra (3,8 pont) a törvényhozás (3,6 pont) és a média (3,5 pont) megítélése a legrosszabb, míg a lakosság az egyházakat (2,4 pont), a honvédséget (2,5 pont) és az oktatási rendszert (2,6 pont) tartja a legkevésbé korruptnak.
Magyarországon ugyanakkor a 27 százalékos világátlagnál jóval kevesebben, a válaszadók 12 százaléka jelezte, hogy ő, vagy vele egy háztartásában elő, az elmúlt 12 hónapban kenőpénzt adott át.
Világszerte a 107 országból csupán 24-ben látták úgy a megkérdezettek, hogy csökkent, vagy nem változott a korrupció elterjedtsége.
(MTI nyomán)
