100 éve: „Délvidék legnagyobb városaiban újra orgiát ült a szerb erőszakosság“
100 éve írták a lapok:
A bácsalmási templom javítására
Teleki Józsefné grófné, született Szászy Júlia, á bácsalmási templom és plébánia kegyura a napokban 100 000 koronát adott át a templom és a plébánia épületének javítására. Az adomány értékét növeli, hogy a grófné a megszálló szerbektől igen nagy anyagi kárt szenvedett.
Magyarság, 1921. december 16 / 282. Szám
Tarifaemelés a jugoszláv vasutakon.
A Grazer Tagespost-nak jelentik Belgrádból: A jugoszláviai államvasutak januártól kezdve a személydíjszabást 15 százalékkal, a podgyász- és árudíjszabást 10 százalékkal felemelik. Szombaton forgalomba helyezik a münchen—belgrádi új gyorsvonati összeköttetést Salzburgon és Laibachon át.
Szeged, 1921. december 16 / 289. szám
A nyugatmagyarországi népszavazás eredményét szombaton hirdetik ki.
Sopron, dec. 16. (Ered. táv.) Sopron városában a népszavazás csütörtökön délután két órakor ért véget. A 18 344 jogosult szavazóból 16 528 szavazott le. Brennbergi 790 jogosultból 700 szavazott. Pénteken a környékbeli kilenc községben szavaznak, ahol együttvéve nyolcezer ember jogosult szavazni. A szavazatokat csak szombaton számlálják össze és valószínűleg még aznap ki is hirdetik az eredményt. Kétségtelen, hogy a soproni szavazás már eldöntötte a kérdést, úgy hogy a környék szavazatai már csak megerősíthetik Magyarország absolut többségét.
Terjed a vörhenyjárvány Zomborban.
Jelentette már a Délbácska, hogy a vörheny járványos fellépése miatt az iskolák egy részének bezárását rendelték el Zomborban. Az iskolák bezárását december 4-én 12-éig meghosszabbították. Minthogy a járvány még mindig nem szűnt meg, sőt terjed, az elemi iskoláknak s a középiskolák alsó osztályainak január 1-ig való bezárását rendelte el a főorvosi hivatal s egyúttal megtiltották a 16 éven aluliak mozi látogatását is.
Délbácska, 2. évf. 1921. december 17/ 290. sz.
Csonkamagyarország népmozgalmi adatai 1921. harmadik negyedében.
A Statisztikái Havi Közlemények legújabb füzete közli Csonkanagyarország legújabb népmozgalmi adatait, beleértve Nyugatmagyarországot, de még bele nem számítva a szerb uralom alól felszabadult területeket. A mondott időben a trianoni Magyarország területén 12 116 házasságot kötöttek. Az élveszületettek száma 55 796, a halálozások száma 36 718 , ebből 12 703 egy éven aluli. Fertőző betegségekben 6341 egyén halt el. A természetes szaporodás 19 078 főnyi, azaz ezer lélekre számítva 9,7. — 397 kivándorlóval szemben 550 egyén jött vissza.
Magyarság, 1921. december 18 / 284. szám
Ribart bízták meg a szerb kormány megalakításával
Belgrád, dec. 17. (A Magyarság tudósítójától) A Südslavische Korrespondenz jelentése szerint a jugoszláv kormányválság megoldása nagy nehézségekbe ütközik Davidović, a demokratapárt vezére, a kormány megalakítására kapott megbízását visszaadta a királynak, mert nem sikerült a demokratákat és a radikálisokat koalícióban egyesítenie. A király most Ribart, a nemzetgyűlés elnökét bízta meg a tárgyalások folytatásával. Ma este titkos tanácskozás volt, amelyen azonban nem tudtak megegyezni. Lehetségesnek tartják, hogy ha most sem sikerülne megalakítani a koalíciós kormányt, akkor a nemzetgyűlés feloszlatására kerül a sor és kiírják az új választásokat.
Magyarság, 1921. december 18 / 284. szám
Szétromboltak egy újvidéki szerb lap nyomdáját
A Délvidék autonómiája mellett írt – Szomorú ünnep a szerb megszállás harmadik évfordulóján
A magyar közvélemény úgyszólván egyáltalán nem ismeri a szerb megszállás alatt levő délmagyarországi területek politikai képviselőit, azok múltját és különösen nem ismeri a magyar közönség azt a tekervényes politikai utat, amelyre a Délvidék megszállott területeinek exponensei rávezették a megtévesztett lakosságot. Itt alább igyekszem megfesteni a történeti képét azoknak az eseményeknek, amelyeknek az elmúlt háromesztendős megszállás alatt aktív szenvedője volt minden becsületes magyar honpolgár, akiket a trianoni őrület akaratuk ellenére egy egészen új testüknek, lelküknek idegen balkáni zsarnokvilág közepébe dobott.
November 13-án a megszállott Délvidék legnagyobb városaiban, Szabadkán, Zomborban, Nagybecskereken és Újvidéken újra orgiát ült a szerb erőszakosság. Ezen a napon volt ugyanis a harmadik évfordulója annak, hogy a szerb hordák 1918-ban a Délvidéken kardcsapás nélkül hatalmukba kerítették az impériumot. Az ezidei ünneplés — enyhén szólva — rosszul sikerült. A „felszabaditók“ az idén már teljesen magukra hagyatva örvendeztek ennek a ránknézve szomorú napnak. Az elmúlt három év alatt ugyanis a „felszabadítottak“, még azok is, akik a megszállás első hónapjaiban a leghangosabb szószólói voltak a jugoszláv állameszmének — ráeszméltek a nagyszerb hóbort szabadságokat eltipró törekvéseire. Az a maroknyi bunyevác, sokác és más nemzetiségű polgár, akik a szerb hódításnak eleinte örültek, ma már egytől egyig kiábrándultak a nagyszerb őrületből és lesve-lesik a pillanatot, amely számukra meghozza a szabadulást.
Már a múlt évben végérvényesen megérezték ezek az elemek, hogy az ő szabadságuk, gazdasági és kulturális érdekeik csakis Nagymagyarország területén vannak biztosítva. Az első tünet, amellyel a megszállott Délmagyarország közel két esztendőn át félrevezetett szlávsága kifelé is demonstrálta ezt az érzését, az úgynevezett bunyevác-sokác párt megszervezése volt.
Érdekes, hogy ezt a pártot — amely immár esztendeje múlt, hogy szolgálja a szerb megszállott területek „kisebbségeinek“ érdekeit — éppen azok alakították, akik a megszállás első napjaiban egész Nyugat-Európát telekiabáló hangon magyar zsarnokságáról, a nemzetiségi kisebbségek elnyomásáról kürtölték tele az antant sajtóját.
Ismernünk kell a bunyevác-sokác párt céljait, hogy megértsük vezéralakjainak szereplését. Ez a párt az, amely egész Jugoszláviában egyedül szolgálja — habár csak közvetve — elszakított magyar véreink érdekeit. Föltétlenül megállapítható tehát az az éles ellentét, amely a magyarellenes, bunyevácvezérek három év előtti és mai szereplésében rejlik.
Különösen észrevehető ez Blaško Rajić plébánosnál. Ő volt az első, aki 1918-ban, mint a délmagyarországi bunyevácság legkimagaslóbb vezéralakja, a szerb megszállók rabló szekere mögé állt és a bunyevácság körében, még a magyar éra alatt kivívott tekintélyének egész súlyával harcot indított Szent István országának területi épsége ellen.
A belgrádi kormány természetesen kihasználta a bunyevác plébános magatartását és hogy még jobban tüzelje szélsőséges viselkedését, kinevezte békekövetnek. Rajić, mint jugoszláv békekövet nagyon sokat ártott Magyarországnak Parisban. Jórészt Rajić agitációjának tudható be, hogy a Bácska és Bánát szerbkézre került.
Rajićról ezt nagyon kevesen tudják Magyarországon, de még kevesebben ismerik annak a mozgalomnak a célját, amelynek élén most áll. Ugyanis, most is ő a „vezére“ a bunyevácságnak, amely a múlt év őszén, a szerb parlamenti választások előtt a bunyevác-sokác pártba tömörült. Ezúttal azonban Rajić szerepe egészen más, mint volt két évvel ezelőtt. Akkor ugyanis Rajić vezette a bunyevácokat, ma a bunyevácság felébredt hangulata irányítja Rajićot. És Rajić úgylátszik teljesen elismerte ennek a hangulatnak a jogosságát, mert — mint arról nyilatkozatai is tanúskodnak — személyileg is kiéngesztelődött a magyarok iránt.
Rajić a felébredt bunyevácság igazának elismerése mellett félremagyaráz-hatatlan tanú jelét adta ennek november 13-án, amikor a Délvidék felszabadulásának hároméves évfordulóján a bunyevácság nevében megtagadta az ünnepségen való részvételt, így a „felszabadulás örömünnepét“ a szerbek ez idén csak hivatalos rendezésben tartották meg a „felszabadított“ Délvidéken. A közigazgatási és a görögkeleti egyházakon kívül senki sem ünnepelt, az ünneplők viszont — a régi Szerbiából a Bácskába csődített szokolisták pedig — a szó szoros értelmében garázdálkodtak. A szokolisták a nagyobb délvidéki városokban tehetetlen egyedülmaradtságukban példátlan rendbontást idéztek elő. Így Újvidéken behatoltak a „Zasztava“ című szerb nyelvű lap nyomdahelyiségébe, ahol a lap egyetlen rotációsgépét hasznavehetetlenné tették. A rombolásra az adott okot, mert a Zasztava a szerb megszállás harmadik évfordulójának napján a „felszabadítást“ dicsőítő megrendelt cikk helyett a Vajdaságnak nevezett délvidéki megszállott területek autonómiájáról vezércikkezett és nyilatkozatot közölt a bunyevác-sokác párt vezéralakjaitól.
A nyilatkozók közül Blaško Rajić adta a legérdekesebb interjút:
— Uram, — mondta Rajić a Zastava munkatársa előtt, — mi nem ünnepelhetünk a felszabadulás örömére, mert hiszen valójában gyásznapunk nekünk november 13-ika, — az a dátum, amelyhez a régi Délmagyarország leigázásának ténye fűződik.
Blaško Rajić
Magyarság, 1921. december 20 / 285. Szám
Az utódállamokban levő magyar műemlékek sorsa.
Budapestről jelentik: Magyarország a műemlékek országos tanácsának fölterjesztésére az utódállamoktól kikéri azon magyar vonatkozású történelmi szobrokat és emlékműveket, amelyek az elszakadt területeken vannak. A kormány jegyzéket fog átadni a jóvátételi bizottságnak és ebben részletezni fogja azokat a műemlékeket, amelyekre igényt tart. Jugoszláviától Kiss Ernő nagybecskereki, Leiningen aradi vértanú törökbecsei szobrát, a zimonyi milleniumi és a szabadkai honvéd szobrokat követeli. A lista azonban nem teljes mert a magyar kormány a históriai jelentőségű ereklyéket is követelni fogja az utódállamoktól.
Az agrárreform és a drága vasúti szállítás
A közgazdasági tanács ütése.
Beograd, dec, 20. (A Délbácska munkatársától) Az ország közgazdasági helyzetének a tanulmányozására és a szükséges intézkedések megtételére, a parlament elé kerülő törvényjavaslatok felülbírálására megalakult szerv as Országos Közgazdasági Tanács.
Minden készülő közgazdasági törvényjavaslatra vonatkozólag először kikérik a Közgazdasági Tanács szakvéleményét és csak azután terjesztik a parlament elé. Ebben a tanácsban az ország minden részéről vannak képviselők és 30 tagja van, közülük tizenkettőt a földmívelésügyi miniszter nevez ki, tizennyolc tag pedig az egyes közgazdasági Intézmények választott képviselője, így többek között a tanács tagjai dr. Oton Frangeš zagrebi egyetemi tanár, Ljuba Novaković volt főldmivelésügyi miniszter, dr. Franjo Poljak volt agrárminiszter, Andrija Radović volt montenegrói miniszterelnök, dr. Sava Ulmanski zagrebi egyetemi tanár, dr. Milan Vlalnec (?) beogradi egyetemi professzor és mások. Bács-Bodrog vármegyét dr. Đorđe Tapavica képviseli, A közgazdasági tanács első ülését dec. 2 —16-ig tartotta a földmivelésügyi minisztérium felhívására. Elnökké Milić—Radovanović beogradi egyetemi professzort választották meg. Aztán megtárgyalták a jég elleni biztosításról szóló törvényjavaslatot és a födlmívelőknek adandó személyi és jelzálog hitel kérdését.
Drága a vasúti szállítás.
Dr. Oton Frangeš érdekes előadást tartott a vasúti tarifáról és adatokkal igazolta, hogy a szállítási viszonyok azért olyan rosszak, mert kocsi parkunknak négyszer oly nagynak kellene lenni, mint amekkora, így bebizonyította, hogy egy vagon búza szállítása Novisad-tól Bécsbe, többe kerül, mint Amerikából Bécsbe.
Az agrárreform.
Végül foglalkozott az ülés az agrárreform kérdésével is. Dr. Frangeš kiemelte, hogy valamennyi közgazdasági kérdés közül a legfontosabb az agrár kérdés. E tekintetben az Országos Közgazdasági Tanács hivatal elsősorban szakvéleményt adni. Erre egyhangúlag egy 5 tagú szakbizottságot választottak meg, amelynek feladata csak egy javaslatot kidolgozni az agrárreform kérdésében. Ennek az ügynek gazdasági referense dr Oton Frangeš lesz, jogi referense pedig dr. Đorđe Tapavica.
A tanács felkérte a földmívelésügyi minisztériumot, hogy a tanácsot 1922 április végére hívja megint össze. Ezen az ülésen a bizottság beterjeszti az agrár reformra vonatkozó javaslatát. A bizottság működési tere Szlovénia, Horvát -Szlavónország, Bácska, Bánát, Baranya és Szerém területére terjed ki.
A költségvetési tizenkettedek megszavazása.
Beograd, dec. 20. A, parlamenti pénzügyi bizottság ma fejezte be a költségvetési tizenkettedekről szóló törvény- javaslatok tárgyalását. A bizottság az 1921. évi január, február és március havi tizenketíedeket megszavazta. Ellene szavaztak, szociáldemokraták és köztársaságiak.
A nemzeti államok vezetőinek találkozása.
Beograd, dec. 20. A „Novosti“ úgy értesül, hogy a csehszlovák és osztrák köztársasági elnökök találkozóját rövidesen az összes nemzeti államok vezéreinek találkozója fogja követni. A találkozás színhelye Bécs, vagy Beograd lesz, amelyen résztvesznek a Csehszlovák köztársaság, Jugoszlávia, Lengyelország és Ausztria államfői és vezető politikusai.
De Valera harca az angol-ír egyezmény ellen.
London, dec. 20. (Eredeti távirat.) Tegnap kezdte meg Dublinban a sinfein parlament az angol-ír egyezmény megvitatását Griffith a szerződés elfogadását ajánlja. De Valera a szerződés elvetését követelte, mert azt kényszer alatt írták alá. Az ír nemzet azért nem fogja elismerni az egyezményt és az a békét nem fogja helyreállítani. De Valera beszédében az egyezményt a leggaládabb okmánynak mondotta, amelyet valaha aláírtak. Az ír népnek Nagybrittánia fennhatósága helyett inkább a rabszolgaságot kell vállalnia, míg „a Mindenható el nem pusztítja a zsarnokot.“ A vitát több felszólalás után délutánra halasztották el.
Délbácska, 2. évf. 1921. december 21/ 291. sz.
Gyilkosság Péterrévén
Bács-Petrovoszelóból (Péterréve) jelentik, hogy ott december 19-én véres gyilkosság történt. A falu népének nagy része ünnepelte Szt. Miklós napját mint „szvecsárt“ és az élet magja, a bor vígan folyt. Đoka Veselinović és Joca Đukić egy házból éppen hazafelé mentek, persze eléggé ittas állapotban. Az úton összeszólalkoztak és Veselinović az utca közepén lekapta válláról vadászfegyverét és Đukićra lőtt. A sörétes lövés Đukićon számtalan súlyos sebet ejtett, melyek következtében csakhamar meg is halt. Veselinovićot letartóztatták, az esetről pedig rögtön értesítették az újvidéki államügyészséget. A ker. törvényszék vizsgálóbírója, dr. Beljačić tegnap kiment Péterrévére, hogy a szükséges adatokat a helyszínen beszerezze. Veselinovićot Újvidékre fogják szállítani.
A „dinár“ rövidítése.
A pénzügyminisztérium rendelete értelmében a dinárérték rövidített kifejezéseképpen ezentúl a „Din“ és „p“ rövidítéseket használják a hivatalos forgalomban.
Délbácska, 2. évf. 1921. december 23/ 293. sz.
Sándor szerb király a Bácskában.
A szerbek fiatal királya házi védszentjének ünnepét Karlócán ülte meg, onnét Újvidékre is átlátogatott és a Matica-helyiségében fogadást tart. Majd Pál herceggel Újvidékről vonaton Zomborba ment, ahol megtekintették a régi honvéd laktanyát, azután pedig a bezdáni erdőben vadásztak.
Szeged város a kormányhoz a jogtalan szerb megszállás megszüntetéséért.
A Tisza Maros szögletének kilenc községe augusztus végén szabadult fel a szerb megszállás alól, azonban a szerbek augusztus 23-án jogtalanul ismét előre jöttek és megszállták Alsótanya, Szeged közigazgatásához tartozó és a város tulajdonában lévő mintegy tizenötezer katasztrális holdnyi területet. Azóta négy hónap telt el és a szerbek még mindég megszállva tartják a területeket és eddig százezrekre menő károkat okoztak. Szeged város tanácsa hétfői ülésén elhatározta, hogy javaslatot terjeszt a közgyűlés elé, hogy intézzenek feliratot a kormányhoz és a külügyminiszterhez Alsótanya jogtalan megszállt területeinek a városhoz való visszacsatolása érdekében.
Magyarság, 1921. december 23 / 288. szám
Ragályos betegségek a Vajdaságban december 4-től 10-ig terjedő héten:
Tifusz: régi beteg 200, új 4, meggyógyult 70, meghalt 6, maradt 165; sarlach: régi beteg 622, új 149, meggyógyult 166, meghalt 27, maradt 578; vérhas: régi beteg 6, új 1, meggyógyult 4, maradt 3; díftéria: régi beteg 10, új 12, meggyógyult 5, maradt 17; kanyaró: régi beteg 78, új 37, meggyógyult 43, meghalt 2, maradt 60; spanyol láz : régi beteg 8, új 2, meggyógyult 6, maradt 4; malária: régi beteg 7, meggyógyult 3, maradt 4.
A törvényelőkészítő bizottság ülése.
Beograd, dec. 23 A törvényelőkészítő bizottság mai ülését Mita Trifunović elnök este fél 6 órakor nyitotta meg. Ezen az ülésen, a hadinyereség-adóról vitatkoztak, de határozatot nem hoztak. A holnapi ülésen a bizottság az „Obznanát“, a csendőrség újjászervezését és fegyverviselési jogról szóló törvényjavaslatot fogja tárgyalni.
Megalakult az új szerb kormány
Belgrád, dec. 24. Az új kormány a következőképpen alakult meg: Elnök és külügyminiszter Nikola Pašić, igazságügy dr. Lazar Marković, alkotmányozó Marko Trifković, közlekedésügy Anda Stanić, posta Žarko Miladinović, középítésügy Velimir Vukićević, belügy Vojislav Marinković, pénzügy dr. Kosta Kumanudi, kultusz Svetozar Pribičević, szociális jólét dr. Gregor Žerjav, erdészeti és bányászati Žika Rafajlović, agrárreform Krsta Miletić, hadügy Milivoje Zečević tábornok, kereskedelem dr. Mehmed Spaho, közegészségügy dr. Hamdija Karamehmedović, mezőgazdaság Ivan Pucelj.
Az új kormány ma tette le az esküt.Programjában a következő pontok vannak : a költségvetés elintézése, az új választási törvény megalkotása, a miniszterek felelősségéről szóló törvény megalkotása, a tisztviselőtörvény és törvény a főellenőrzésről.
Nikola Pašić
Magyarság, 1921. december 25 / 290. szám
Radda Ignác dr.,
a szerb megszállás alatt álló Pancsova thj. város polgármestere, rövid szenvedés után 68 éves korában elhunyt. Temetésén nagy számban jelent meg a Pancsováról elmenekült polgárság.
Magyarság, 1921. december 28 / 291. Szám
Újév napján adják át Nyugatmagyarországot
A nagykövetek tanácsa jóváhagyta a népszavazási eredményt.
Sopron, dec. 27. (Eredeti távirat.) A szövetségközi tábornoki bizottság karácsony napján a következő hirdetményt tette közre: „A szövetségközi tábornoki bizottság igazolja a népszavazásnak a központi bizottság által december 18-án közzétett eredményét. A nagykövetek tanácsa ezen eredményt jóváhagyta; ennek folytán és a velencei szerződés értelmében a népszavazási terület Magyarország birtokába kerül, amely állam e területeket a szövetségközi tábornoki bizottságtól 1922 január elsején veszi át.
December 24. FERRARIO s. k. tábornok.
Rizstermelés a Bánátban.
Beográdból jelentik: A földmívelésügyi minisztérium külföldön nagyobb mennyiségű jóminőségű rizsmagot vásárolt, hogy a Bánátban rizstermelési kísérleteket végezhessen.
Délbácska, 2. évf. 1921. december 28/ 297. sz.
(Gyászrovat.) Radda Ignác dr., Pancsova utolsó-magyar polgármestere, akit nyíltan vallott magyar hazafisága miatt a megszálló szerbek fogságba vetettek és hosszú időn át pincében elzárva tartották Budapesten, ahová műtét végrehajtása céljából felhozták, meghalt. A megszállott területek Budapesten tartózkodó képviselőinek benső részvétének megnyilatkozása közben szombaton temettek el a farkasréti temetőben.
Nemzeti Ujság, 1921. december (3. évfolyam, 270-294. szám)1921-12-29 / 292. Szám
A szabadkai magyar úri kaszinó újra megnyílik.
A szerb belügyminiszter közölte Szabadka város főispánjával, hegy az 1918-ban feloszlatott, megszüntetett magyar úri kaszinó megnyitását újra engedélyezi. Csupán egy kikötése van a szerb miniszternek, hogy a kaszinó választmányába megfelelő számú szerbet is beválasszanak.
Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1921. december 28 / 52. szám
Dinár lesz a Jugoszláv pénzegység.
BÉCS, dec. 28. (A M. T. I. magánjelentése.) A Neues Wiener Tagblattnak jelentik Belgrádból: Január 1-től kezdve Jugoszláviában, Kereskedelmi kormányrendelet szerint, megszűnik a koronaérték számítás és a dinár lesz az egységes pénznem. A kereskedők számlájukat dinárértékben tartoznak kiadni.
Szeged, 1921. december 29 / 299. szám
Királygyilkosság készül Szerbiában.
Egy félhivatalos távirati jelentés szerint Sándor szerb király az új kormány eskütétele alkalmából üdvözölte a minisztereket s azután szószerint ezeket mondta:
„Megőrizni óhajtom a Karađorđević-család ősi hagyományait, mert ez a család mindig alkotmányosan uralkodott.“
Sándor király őfelségének e szavai komor előkészületeket sejtetnek, s ha nem csalódunk, legközelebb megint királyt fognak szúrni Szerbiában, a Karađorđević -család megszentelt, ősi hagyományai értelmében. Az alkotmányos uralkodás ugyanis bombát és handzsárt, szükség esetén marhanyúzókést jelent odalent. Emlékszünk még, hogy valami ötven évvel ezelőtt a Karađorđevićok hátulról döfették le a topcsideri kertben Obrenović Mihály nagyfejedelmet, 1903-ban pedig ugyanezek a Karađorđevićok négyeltették föl és dobatták ki a konak ablakán Obrenović Sándor királyt és feleségét, Draga királynét. Ha tehát most Sándor őfelsége családja hagyományaira hivatkozik, alighanem kisül valami odalent, ami elvégre nem is olyan lehetetlen. Hiszen a romániai lapok csak nemrég is hosszan cikkeztek róla, hogy Sándor király azért feküdt oly sokáig Párisban,mert előzőén kedves bátyja, a szimpatikus Đorđe herceg szúrta hasba. Most tehát vagy Sándor készül visszaadni a kölcsönt Đorđenek, vagy ami sokkal valószínűbb, Đorđe lép akcióba másodszor is. Mindenesetre azonban a családi hagyományok szigorú megőrzésével.
A képen: A marseille-i merénylet 1934. október 9-én. A szerb „monarchofasiszta“ önkényuralkodó sokak szerint nagyon jól tudta, hogy olyan halállal hal meg, mint amilyen az uralkodása volt.
Magyarság, 1921. december 30 / 293. szám
Megadóztatják a biliárdasztalokat
A szerb pénzügyminiszter rendeletet adott ki, hogy valamennyi biliárdasztalt január 15-ig be kell jelenteni adózási szempontból a pénzügyigazgatóságoknál.
Szeged, 1921. december 30 / 300. szám
A szerbek megöltek két Halasra igyekvő embert
Kiskunhalasról írják nekünk : Osztrogonácz Antal testvérével és unokaöccsével Halasra akart jönni Szabadkáról rokonai meglátogatására. A kelebiai demarkációs vonalon a szerb őrség rájuk lőtt. József még szerb területen rögtön meghalt, Antal százötven lépésre átvánszorgott a magyar területre s ott érte a halál. Eltemetéséről a kalocsai ügyészség gondoskodott.
Magyarság, 1921. december 31 / 294. szám
Titkos társaságok a szerb hadseregben
Eltitkolt tömeges kivégzések
Belgrád, dec. 28. (Saját tudósítónktól.)Abból az alkalomból, hogy Pašić a hadügyi tárcát Zečević tábornoknak ajánlotta fel, több lap éles támadást intéz mind a kettő ellen és szenzációs titkokat árul el. Nyíltan kiírják, hogy a hadsereg tisztjei részben a „Fehér-“, részben a „Feketekéz“ nevű titkos társaságok tagjai.
A belgrádi Epoha szerint „öt hónappal ezelőtt ugyanez az eset történt, mint amit Pašić most akar keresztül forszirozni, azzal a különbséggel, hogy akkor a hadügyminiszteri székben a „Feketekéz“ tagja ült. Akkor is, most is vidékre kellett a titkos társaságokhoz tartozó tiszteket Belgrádból kihelyezni, abból a Belgrádból, amelyet ezek a titkos szövetkezetek tiszti tagjai már úgyis a reakció bastille-jévé tettek. Jó lesz — fejezi be a lap — még mielőtt ismét tömeges tisztfőbelövetésekre kerülne a sor, mint az öt hónappal azelőtt történt, alaposan megfontolni,hogy Pašić úr kit hív meg a hadügyminiszteri székbe.“
A Beogradski Dnevnik ebből az alkalomból vezércikkében egyenesen a királyt szólítja fel beavatkozásra, még mielőtt a katasztrófa, amely a királyi ház katasztrófája is lehet, bekövetkeznék. A vezércikk különösen azt hangsúlyozza, hogy az Obrenovićoknak is azért kellett olyan gyászosan végezniük uralmukat, mert rossz tanácsadóikra hallgattak.
Nemzeti Ujság, 1921. december 31 / 294. szám
Megszűnik egy 53 éve fennálló újvidéki pénzintézet
Tegnap egy röviden megfogalmazott, hivatalos közlemény jelentette, hogy az Újvidéken ezelőtt 53 évvel alapított Újvidéki Első Magyar Előlegezési Egylet felszámolni készül. Az egyesület annak idején a kisiparosság támogatására és azok anyagi felsegélyezésére alakult szerény alaptőkével. Hosszú tevékenysége alatt a legszebb eredményekre tekinthet vissza.
Délbácska, 2. évf. 1921. december 31/ 300. sz.
