Nők napja – tények és vélemények
A férfiak jelentős része ma kedveskedni fog a szebbik nem képviselőinek.
Ugyanakkor sokan – mint ahogyan az lenni szokott – kihasználják az alkalmat, hogy felöntsenek a garatra, és spicces állapotban köszöntsék kedvesüket.
Olyan hölgyek is akadnak – bár ez nem annyira jellemző – akik úgy vélik, ez az ünnep megalázó a nők és a férfiak számára egyaránt.
Sőt, olyat is lehet hallani, hogy ez voltaképpen nem a gyengéd szebbik nem, hanem inkább az eldurvult kommunista-feministák ünnepe.
Ennél valamivel dominánsabb az a vélemény, hogy a nőknek egész évben kijárna az a figyelmesség, amelyben március nyolcadikán (esetleg) részesülnek.
Az alábbiakban egy kis történelmi áttekintés következik, amely lehet, hogy nem mindenkinek tetszik majd, de a tények attól még tények maradnak.
A nőnap bevezetése Clara Zetkin német szociáldemokrata politikusnő nevéhez fűződik.
Ki volt Clara Zetkin? 1857-ben Clara Eissner néven látta meg a napvilágot. Már fiatalon csatlakozott az alakulófélben levő németországi szocialista mozgalmakhoz, azonban Bismarck 1878-ban betiltott a második birodalom területén mindenféle szocialista szervezkedést. Ezért Eissner svájci, majd franciaországi emigrációba vonult.
Fontos szerepet játszott a marxizmus elveinek elterjesztésére 1864-ben alapított I. Internacionáléban. Élettársa lett egy orosz anarchistának, Josip Zetkinnek, akinek felvette a nevét is. 1907-ben a Németországi Szociáldemokrata Párt női tagozatának vezetője lett. A marxista Rosa Luxemburggal és más elvtársaival hozta létre 1916-ban a Spartacus Szövetséget, amely 1919-től Németország Kommunista Pártjaként működött. Magyarán: Clara Zetkin egy megrögzött, vérbeli komcsi volt.
A II. internacionálé VIII. kongresszusán 1910. augusztus 28. és szeptember 3. között határoztak arról, hogy a nők választójogának kivívása érdekében nemzetközileg is nőnapot tartanak. A határozatot a kongresszus elfogadta, de a megemlékezés pontos dátumáról nem született döntés.
1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartották meg a világon először a nemzetközi nőnapot.
Magyarország a nőnapi felhíváshoz (a szociáldemokrata baloldali körök nyomására) először 1913-ban csatlakozott, amikor az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott.
A következő évben, 1914-ben már országszerte rendezvényeket szerveztek.
A Rákosi-korszakban a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól szovjet mintára március 8-án tartották meg.
Ezek voltak tehát az előzmények.
Mára a nőnap úgymond vesztett politikai jellegéből, amolyan “virágos, kedveskedős” megemlékezés lett belőle (egyes országokban), de azért talán nem árt szem előtt tartani, hogy mégiscsak egy kommunista munkásmozgalmi találmányról van szó.
(fotó: smartfit.rs)
